Farsang. Hamvazószerda. Virágvasárnap. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Nagyszombat. Húsvét. Szent-György-nap. Május elseje.
Farsang. Hamvazószerda. Virágvasárnap. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Nagyszombat. Húsvét. Szent-György-nap. Május elseje.
A farsang mulatságait a legénység előre szervezi. Összeállnak, bandát csinálnak s kivesznek egy házat a három farsangi napra. A legtudósabb két legény szedi össze a pénzt, ők fogadják a tamburásokat, ők szerzik a bort. A leányok előre elkészítik a „bandás keszkenyőket”, mindegyik kettőt, fehér csipkéset. A melyik legénynek nincsen szeretője, az nappal behívja tánczolni azt a leányt, 340a melyiket estére el akar híni. Este van azután szaladgálás. Az apa azzal a legénynyel ereszti el lányát, a melyik hamarább érkezik. De a leány másikkal szeretne elmenni s azért elrejtőzik s elő nem jő, a míg a legény el nem távozik. Néha hármat is megkér, mégis tánczosné nélkül mard, mert vagy nem tud tánczolni, vagy „szégyöll a lányhó beszélni”. A párok azután három napig együtt mulatnak. (Dávod.) Sajkásgyörgyén a húshagyói napok, a „három napok”, nagy ünnepek. Vacsora után valamelyik háznál összejönnek a lányok, asszonyok, legények és czitera- vagy harmonikaszó mellett ropják a csárdást éjfél után 1–2 óráig. – Az álarczosok divatja inkább a nagyközségek, városok lakosai között elterjedtebb. – Hamvazó szerdán a zentai legények és leányok a szláv tuskóvontatás szokását éltetik. Bekormozott arczczal fazekat is visznek magukkal, melynek kormával a gyerekek arczát, kezét bekenik. – Virágvasárnapon a bezdániak szentelt barkából esznek egy-két szemet, hogy betegek ne legyenek. Virágvasárnapon nem szabad először legelőre hajtani a tehenet, mert elapad és nem ád több tejet. – Nagycsütörtökön elterjedt a Pilátus-verés szokása. Még a városi templomokban is (pl. Baján) akkor, a midőn a pap a breviáriummal megüti az oltár lépcsőjét, a templomban levő hívek, főként a gyerekek, botocskákkal verdesik a padokat. Ugyancsak ezen a napon, de nagyszombaton is, ha kerepelni kezdenek, az udvart gyorsan fölseprik és csengetyűvel gyorsan körűlszaladják, a következőket mondván: „Kígyók, békák elmenjetek, ide ne jöjjetek!” (Zenta.) – Nagypéteken a nők hajuk végéből levágnak és a kereszt körűl szétszórják, azt hívén, hogy azután nagyobbat nő. (Dávod.) Ha valakit e napon vesszővel vagy más valamivel megütnek, keléses lesz. (Zenta.) Másutt, pl. Szabadkán is, azt hiszik, hogyha e napon esik az eső, akkor a gyümölcs férges lesz. A leányok nagypénteken reggel fűzfa alatt mosdanak és fésűlködnek, hogy szép hajuk nőjön. (Bezdán.) A kanizsai halászok e nap hajnalán a Tisza partjára hasalva a szapolylyal csendesen ütögetik a vizét, hogy egész éven át eredménynyel halászszanak. – Nagyszombaton megérkeznek Rómából a harangok. Ekkor egy veder vizet öntenek a háztetőre és a fák alját nagyjából elseprik, hogy a ház le ne égjen és féreg ne kerűljön beléje. – Húsvét első napján húseledelt, tormát, kalácsot, piros tojást áldatnak, szenteltetnek. A hímes tojások szokása virágzó, készítésük technikája a viaszkozás. A gyereksereg fészekbe várja, melyben meg kell férnie a narancscsal; tuczázik vele, fillérest vagdos belé. Nagyon elterjedt a magyarság egész területén az öntözés vagy keleten locsolkodás, még pedig az eredetibb, de nyersebb formáján kívűl már a szagos vízzel való öntözés is. Húsvét másodnapján a legények elfogják, elvonszolják a kútra és három-négy vödör vízzel locsolják meg a leányt, a ki köszönetképen meg is vendégeli őket kocsonyával, kalácscsal, pálinkával. A rákövetkező napon azután visszaadják a kölcsönt. Jaj annak a legénynek, a melyiken erőt vehetnek, mert vályuba fektetik és úgy öntözik le. A tavaszi ünnepkör babonáinak fókusza a Szent György-nap (ápr. 24.) Ha e napon bevágják a kapufélfát, a tehén hasznát elviszik. Őrzik is az előtti napon éjfélig, de ha mindezek ellenére megesett a baj, megfaragták a kaput, addig nem eresztik át a tehenet, a míg kutyát vagy macskát nem hajtottak át rajta. (Veprőd, Péterréve, stb.) Ha e napon kihajtják a tehenet, utána kell rúgni a papucsot, akkor jó tejet ád. (Bezdán.) A ki Szent György-nap előtt piros pillét fog, tegye a bugyellárisába; mindíg nagyon sok pénze lesz. Ha denevért fogott, ezüstpénzzel vágja le a fejét; mindíg szerencsés lesz. Kígyó- vagy gyíkfejet szögeznek a jászolba, hogy a barmot minden bajtól megóvja. Ha valaki ezen a napon gyíkot fog s azzal nyakát megkeni, nem lesz torokfájása. – Május 1. A májusfa állítása a városokban, de helyenként a falvakban is divatos. A dávodi legények májusfát állítanak a lányos ház elé, a bíró, jegyző lakásához. A muzsikusok sorba járják az elűljárókat. Babonái is vannak e napnak. Kora reggel bodzát tűznek az ablakba, hogy a boszorkány be ne osonhasson rajta, vagy ugyane czélból gyertyát gyújtanak.
Bácsalmási magyar leány és legény.
Bácskai sváb asszonyok.
