Lakodalmi szokások.
Lakodalmi szokások.
A lakodalmat közönségesen szerdai napon tartják. Mikor a vendégsereg már összegyűlt a lakodalmas háznál, az öregvőfély felszólítja a lakodalmasokat, 335hogy hozzák haza a vőlegényük menyasszonyát. A zene rázendűl s az egész vendégsereg, a vőlegénynyel és násznagyával együtt, párosan megindúl a menyasszonyos házhoz. Helyre érve, az öregvőfély így köszönti a menyasszony násznagyát: „Tisztelt násznagyuram! Vőlegényünk nevében és becses engedelmükkel bátorkodtunk felkeresni ezt a tisztelt házat, mivel tudjuk, hogy itt van a mi vőlegényünk menyasszonya. Kérjük, hogy vendégseregünkkel rövid időre helyet foglalhassunk!” Erre a násznép tisztességgel feláll az asztaloktól és helyet enged a vőlegény vendégeinek. De csakhamar összeelegyednek, koczintanak a zene felhangzik, a fiatalság tánczra perdűl. Csak a menyasszonyt nem látni. A tánczolók türelmetlenűl sürgetik: „Öregvőfély, gyerünk eskűvőre!” A megszólított nem rest, maga mellé veszi a kisvőfélyt s vőfélybotosan, levett kalappal bemennek a menyasszony szobájába, s ott rövid mondókával esküvőre kéri. Szavai végeztével meghajtja magát a menyasszony előtt, kézen fogja és kivezeti. A vendégsereg és a násznép azután zeneszó mellett elindúl a templomba. Csantavéren, mielőtt a menyasszonyt kiadnák, násznagya sokszor fogós kérdéseket ád fel a vőfélyeknek, melyek a nép lakodalmi humorának érdekes megnyilatkozásai: „Mikor volt az Istennek farka?” – kérdi a csantavéri násznagy. „Mikor a Szentlélek galamb képében szállt le Krisztusra.” – Zentaiak: „Melyik a Tiszában a legkisebb hal? – „A melyiknek a farka legközelebb van a fejéhez.” – Vagy: „Hol ordított úgy a szamár, hogy az egész világ meghallotta?” „Noé bárkájában.” – Vagy: „Kinek volt már élő koporsója?” „Jónásnak, mikor a czethal elnyelte.”
