Ünnepnapi népszokások.

Teljes szövegű keresés

Ünnepnapi népszokások.
A természetéleti népszokások közűl még eleven szokás a nyári napfordulóé (Szent Ivánnap). Felsőszentiváni keresztény hagyomány szerint a tűzugrálás annak az emlékét őrzi, hogy a mikor Mária fölkérte Erzsébetet, e látogatás alkalmával Keresztelő János, a ki akkor hathónapos volt, felsőbb isteni erővel anyja méhében megmozdúlt. A merre ismerik (Baja, Szabadka, Óbecse, Zenta, Bácsgyulafalva, Dávod, Topolya) még együtt él vele a tűz tisztító, gyógyító hatásába vetett hit. Óbecsén az anyja kis csecsemőjét a tűzön keresztűl viszi, mint 338ők mondják „füstöli”, hogy himlőt ne kapjon. Felsőhegy, Adorján, Orom zentai tanyákon az anya a tűz felett végiglódítja gyermekét, hogy betegség ne érje. A leányok azért ugrálják át, hogy szeplőt ne kapjanak. Szabadkán megtapossák, hogy lábukon pokolvar ne keletkezzék. Óbecsén az ez időben érő ú. n. szentivánalmát, a tápláló anyai szeretet gyümölcsét, a vén asszonyok a tűz körűl kosárszám dobálják a gyermekek közé. Ugyancsak óbecsei hit szerint, az olyan anyának, akinek kis gyermeke halt meg, csak a tűz után szabad almát ennie, mert különben a tisztítótűzben szenvedő gyermeke részét is megeszi. Szabadkán a szentivánvirágból font koszorút ugrálás után kiakasztják a padlásablakon, s ha valaki megbetegszik, megfőzik és vizével megmossák a beteg arczát. Baján, a hol csak egy-két éve jutott e szokás, hatósági beavatkozás miatt, a pusztulás útjára, a koszorút a ház elejére akasztják, hogy a házat tűz ellen védjék. – A szüreti és aratási szokások is élnek még, ez utóbbiak nagyobbrészt annyiból állanak, hogy a búzakoronás aratóleányok beállítanak a gazdához, a ki megajándékozza őket. – Az első tavaszi marhakihajtó alkalmával három göröngyöt dobnak a tehén után, téli szőréből tépnek s azt is utána vetik. Még az is szokásban van, hogy a kapufélfából lefaragott forgácsot tesznek a parázsra és azzal füstölik meg a kaput, hogy a boszorkány meg ne rontsa a marhát. Madarason első csordára hajtáskor kötényt terítenek a kapuba, hogy a tehén el ne maradjon.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages