Szokások.
Szokások.
Ünnepi, keresztelő, lakodalmi és temetési szokásokat ma már alig lehet külön elemekkel különböztetni meg a környékbeli magyar és szerb lakosság hasonló szokásaitól. Karácsonykor még megvan a betlehemjárás és karácsony előestéjén a gyerekek az ablak alatt énekelnek. Húsvétkor locsolódnak, virágvasárnapon „kiszeliczát”, egy feldíszített bábút hordoz végig a falun a legénynép. Május elsején nagy dáridó mellett májusfát állítanak a papnak, jegyzőnek, néhol a templom előtt. (Bácsújfalu, Kölpény.) A nem ünnepi szokások között általános a fonóka, a melyről néhol azt lehetne mondani, hogy sajnosan virágzik. A hol szőlők vannak, ott szüreti ünnepet is tartanak; nyáron az aratás befejezését is szívesen ünneplik meg nagy mulatsággal. Szilbácson el nem mulasztják András-napkor az ólomöntést, sem az aczélhordást házról-házra, már t. i. azok, a kiket illet a dolog.
