Testvéresülési ünnep.
Testvéresülési ünnep.
Húsvét hétfőjéhez egy hétre a temetőben ismét jellemző népszokás gyakorlását láthatjuk. Ez a testvéresülés ünnepe (druzsicsalo). Ekkor szokták ugyanis a szerbek a sírt fölhantolni s ekkor a fiatal emberek és nők a temetőben összegyűlnek, koszorút fonnak. Azok, kik egymás iránt vonzalommal viseltetnek, egy koszorút fonnak, azzal egymást átövezik, megcsókolván egymást, testvériséget (pobratimsztvo, poszesztrimsztvo), azaz egymás iránt való örök hűséget esküsznek. Ez a testvériségi fogadás nem sarkallik ugyan a vallásban, mindazonáltal vallásos színezettel bír, mert Isten és Szent János nevében történik. Példáúl ha két jó barát ily szövetségre akar lépni, aziránt a templomban ünnepélyes fogadást tesznek s a pap megáldja szövetségüket. Szokás továbbá, hogy testvérűl azt választja a szerb ember, a kiről álmodott, vagy a kitől segélyt kért. Az ily fogadott testvérek egymást választott testvéreknek (pobratim, poszesztrima) nevezik. E testvéresűlés, (testvéri szövetség) történhetik a férfiak és nők között egyaránt, sőt fogadott atyát (poscsim) és anyát (pomájka) is választanak. Az ily testvérek kötelessége egymást mindenben segíteni; de e testvéri kötelék egy esztendő múlva feloldható s ekkor új frigy köthető. E testvéri frigy szent s ha a szerb fogadott testvérére esküszik, esküjében nincs kétség. A ki a pobratimsztvót megszegi, azt, a szerb nép hite szerint, a boszúló ég valami nagy szerencsétlenséggel sújtja.
