Foglalkozások.
Foglalkozások.
A férfiak főfoglalkozása a XIX. század első feléig a marhatenyésztés, halászat és az erdőkben való foglalkozás, faizás. A sokacz elemében volt a víz mellett és az erdőben. Földje sohasem volt sok és megelégedett vele, ha a családnak kenyérkét termett, a papnak a párbért megfizethette, a többi szükségest: adót, ruhát, az eladott lábas jószága árából fedezte.
A megváltozott közgazdasági viszonyok, a mezőgazdaság intenzívebb művelése, az uradalmi és a községi erdők kiírtása, a kincstári nagybirtokok eladása magánosoknak, a legelő-elkülönítés, a községi legelő felosztása, a sokaczot készületlenűl találta és a hirtelen átmenet majdnem tönkre tette és kétségtelen, hogy az lelki világára is nagy visszahatással volt. Ekkor kezdett bizalmatlankodni a kaputos ember iránt, gyanús szemmel nézta a papját és ritka volt az a sokacz község, a hol a legelő-elkülönítés, legelő-felosztás, tagositás ne hatott volna a nép lelki életére. Ez időtől valók a jövendelések, hogy a sokaczság kipusztulásra érett nép.
A figyelmes szemlélő azonban arra a meggyőződésre jut, hogy nagy megrázkódtatások árán bár, de napjainkban lassan ugyan, hanem biztosan halad és örvendetes versenyre kel a többi fajokkal. Ismerünk községeket, a hol az egyes sokacz gazdaságok a legmodernebb ekékkel, nagy gőzcséplőgépekkel, aratógépekkel vannak fölszerelve.
