Karácsony.
Karácsony.
A karácsonyi ünnepkör sok népszokással jár. Lucza napján egy edénybe búzát tesznek el, ez a szent estig kizöldűl és abba helyezik el a háromegy Istent 391jelentő gyertyát. A szobát, konyhát szalmával tele szórják és karácsony éjtszakáján azon hálnak. Jól vigyáznak azonban, hogy el ne aludjanak, mert az elalvót az asztal lábához kötik. A ki Jézust jelentő gyertya egész éjjel ég. Az asztal alatt ott van egy szakajtóban búza, zab, kukoricza. Az asszonynépség sürög-forog a konyhán, mert a gyermeksereg lesi a községben elhangzó pisztolydurranást; ez jelzi Jézus születését. Az étkezést fokhagymával és mézzel kezdik, mert e világ keserűségét Jézus születése édesítette meg; ilyenkor gyújtják meg a fentemlített hármas-gyertyát, de azt nemsokára borral oltják el, jól vigyázva a fölszálló füstre; a ki felé a füst száll, az a jövő karácsonyig meghal. „Bethlehemesek”, bölcsősök épen úgy járják be a községet énekszóval, mint más népeknél. Éjféli misén a fiatal menyecskék, leányok az öregebb nőknek kezet csókolnak, üdvözölve a gyermek-Jézust: „Čestit Vam bio Bog i Božić porogjenje Gospodina Isukrsta.”
