Családi élet.
Családi élet.
Bensőséggel teljes a családi élete is, a mely néhol még ma is a pátriárkálizmus alapján szervezett. Az öreg gazda felnőtt és nős fiaival közös háztartásban él osztatlan vagyonában, mint teljhatalmú pátriárka, a ki fiai és unokái között egyedüli parancsoló és bíró. Koruknak és képességüknek megfelelő munkkörüket ő jelöli ki a mezei munkában és a ház körűl. Kikerűl közülök kocsis, béres, csordás, libapásztor stb., s csak ha nem futná, akkor fogadnak cselédet. A család nőtagjai hasonlóan alá vannak rendelve az öreg családanyának, a pátriárka feleségének. A menyek nyáron át a pusztán, a szállásokon sorosak (redusa) a konyhában, a baromfi- és tejgazdaságban (stanarica) és hétről-hétre egymást felváltva cserélgetik a háztartás teendőit s mire megöregednek, az ő menyeiknek adják át a munkakörüket. Ezeknek a menyeknek a sorsa a házban nem a legkívánatosabb. Joguk semmi, annál több a kötelességük és teendőjük. Reájuk hárúl, a mint fentebb láttuk, a házi munka zöme; ők húzzák le és tisztítják az öreg gazda csizmáját. E mellett hallgatniok kell s nyájasság, előzékenység a kötelességük a legkisebb családtaggal szemben is. Férjét a fiatal asszony nem nevénél szólítja. Jeszil csuo? (Hallod?), így fordúl feléje s ha róla beszél, házastársának ő (on) a neve. Férje testvéreit valami hízelgő szóval szólítja meg. A férfiak neve: derék, vitéz, kedves; a nőké valami virágnév, vagy: krályicza. Az öregek életében a menyecske nem is eszik az asztalnál.
Egészen más a hajadonleányok élete! Hímzés, varrás, fonás-szövés között, naptól és széltől óva, melegházi növények gyanánt nőnek fel. Könnyű életöknek hihetőleg az a történelmi oka, hogy hajdan a leány volt a család kincse, melyet szépsége szerint nagyobb áron adhattak el. A fiúgyermekeket szívesen iskoláztatják s gondjuk van rá, hogy magyarúl megtanúljanak. A jobb tehetségűek és iparkodóbbak a középiskolai tanúlmányokat is elvégzik s megesik, hogy azután iskolai pályafutásukat megszakítva, ismét a gazdaságba kerűlnek. Legnagyobb öröme a bunyevácznak, ha fiát papnak vagy szerzetesnek neveltetheti. De más tudományos pályáktól sem vonja el a tehetősebbje a gyermekét, a ki testben-lélekben a magyar értelmiség tagjává válik. Majdnem minden családnak van egy úrrá lett ága, a melyhez ügyes-bajos dolgaikban tanácsért járnak.
