Magyarosodás.
Magyarosodás.
A bunyevácz népelem, különösen az értelmisége, erősen magyarosodik. Ez a folyamat a magyarságra mindenesetre haszonnal járó. Gyengéi mellett számottevő fizikai és szellemi értéket hoz át magával, mindenekelőtt a magyar állameszméhez való hűséget. Ez a magyarosodás nem is új keletű, mert hiszen a köréből származott nemesség asszimilácziójának már hosszú története van. A török háborúk alatt a vármegye magyar nemessége is elpusztúlt, birtokait az ozmánok kitakarodása után, a fegyver jogán szerzett terület gyanánt, nagyobbrészt a kir. udv. kincstár foglalta le. Helyükbe lépnek a bunyeváczok soraiból származott nemes családok (Antunovics, Latinovics, Mukics, Milaszin, Parcsetics, Piukovics, Rudics, Vojnics, Vukovics stb.), a melyek vagyonosságuk és értelmi képzettségük révén Szabadkának, a megyének s a hazának is, jeles vezető szellemeket adtak. Szivökben s nyelvükben annyira megmagyarosodtak, hogy egyedűl nevük mutatja, hogy nem törzsökös magyarok.
Irodalom: Iványi István: A szabadkai bunyeváczok és szokásaik. Ethn. II. évf. – U. a.: Szabadka története. – Popovich M. György: A bunyeváczok ethnográfiája. Ethn. IV. évf. – U. a.: Bunyeváczok. Pallas Lex. 3. köt. – Frankl István: A bunyeváczok. Bács-Bodrog vm. monográfiája. – Steltzer Frigyes: Geschichte der Bácska. Neusatz, 1883. – Kovács Antal: Farsang utója Baján. Nemz. Múz. Népr. Oszt. Értesítője. IV. évf. – U.a.: Húsvéti czifra alma, narancs. Ugyanott, IV. évf. – Karácsonyi népszokások Baján. Ugyanott VII. évf. – Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez. Ethn. XIII. évf. – Budap. Hirlap: Bunyevácz szokások. – Dudás Gyula: A bunyeváczok története. A Bács-Bodrog vm. Tört. Társulat Évkönyve, 1904. – U. a.: A bunyeváczok tört. Bácsmegye IV. évf. – Iványi: Bunyevácz nemességünk. A Bács-Bodrog vm. Tört. Társulat Évkönyve. 1896. évf.
