A tanítóképző.
A tanítóképző.
A helybeli tanítóképző-intézet egyike az ország legelsőrangú e nemű intézeteinek. 1870-ben alapította báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter és Czirfusz Ferencz bajai főgimnáziumi tanárt állította élére. Az első épület 102,000 koronába kerűlt. Ez az épület utóbb egy egész szárnynyal bővűlt, melyben internátus alakúlt (1893). Ehhez csatoltak hozzá 1903-ban egy egészen új, kétemeletes internátusi épületet 120 tanuló számára. Ugyanis Scherer Sándor igazgatósága alatt az intézet hírneve szűntelen emelkedett, úgy hogy a közoktatásügyi kormány az 1900/01. iskolai évtől kezdve fokozatosan felállította a párhúzamos osztályokat. Az 1903/4. évben tehát mind a négy osztály párhúzamos lévén, a régi internátus szűknek bizonyúlt. A két impozáns épület mögött tágas kert terűl el. Az egész telek 17,280 m2, tehát éppen 3 kat. hold, melyből 2500 m2 be van építve. A kertben áll a tornacsarnok. Az emeleten a lépcsőházzal szemben van az intézeti rajzterem, benne Éber Sándor tanár freskója: A művészi nevelés, mely a Nemzeti Szalonnak 1906. évi bajai tárlatán feltűnést keltett s a közoktatásügyi kormány figyelmét is a művész-tanár személye felé irányította, úgy hogy ő volt megbízva azzal, hgoy az 1908. évi londoni világkiállítás alkalmával rendezett nemzetközi rajzkiállítás csoportjában a hazai képzőintézetek rajzoktatását képviselje. Ugyanő most egy nagy és érdekes képsorozaton dolgozik, mely a terem másik három falán végighúzódva, az egész művészi oktatást a korhűségnek megfelelő képekben mutatja be.
A tanári testület a különböző vallásfelekezetek hitoktatóival s a nevelőtanárokkal egyetemben 24 tagból áll. Közöttük van monográfiánk munkatársa, a jeles etnográfus, Bellosits Bálint is, továbbá Scherer Sándor igazgató.
