A város neve.

Teljes szövegű keresés

A város neve.
A rómaiak mindenesetre jártak e helyütt. Hisz torkoló vizek sarkát maga a természet is várnak predesztinálja, mert félig be is van kerítve, a közlekedés is 291útba ejti. Itt pedig a Duna meg a Sugovicza mentén önként kínálkozott ily települő hely, s miként itt-ott elég nagy számban talált régiségek bizonyítják, egy Patavium nevű római castrum állítólag a mai Baja város déli határában levő Pető-dűlőben keresendő. Ez azonban csak föltevés, melynek a nem mind római eredetű leleteken kívűl, csak a névhasonlóság a főbizonyítéka.
Ugyanily hipotézis az is, mely a mai Baja területére helyezi a Francovilla nevű végvárat, melyet Nagy Károly alapított 801 és 803 között, az avarok elleni harczaiban. E föltevést támogatja az a nehány gyűrű, melyet Baja és Vaskút határában avar eredetű sáncznak tartanak. Tény, hogy 1260-ban „Francovilla, alias Baja” szerepel okleveleinkben.
Miként a város őstörténete a feltevések ködébe vész, úgy magának a városnak neve is csak bizonytalan találgatásoknak tárgya. Iványi az ő „Bács-Bodrog vármegye… Helynévtára” czímű jeles munkájában nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, melyet a nyelvészkedés hol Baján vezérrel, hol meg a német Bai, öböl szóval hoz összefüggésbe. Igaz ugyan, hogy Baján vezérről, az avarok híres khagánjáról nevezhettek el községet, – a sopronmegyei Bajánlaka támogatja e föltevést, de a rokonhangzás még nem elég magyarázata annak a nyelvtörténetileg szokatlan jelenségnek, hogy a Bajánból miként lett a Baja szó, mikor semmi szükség sem volt erre a kopásra. A mi pedig a német Bai szót illeti, elég azt megjegyeznünk, hogy az a franczia baie, nyílás, torkolat szóból származik s aligha volt még meg magában a német nyelvben, mikor Baját már Bajának nevezték.
Legvalószínűbb, hogy a város neve a Vajas nevű értől ered, mely a Sugovicza kiinduló pontjától valamelyest éjszakra halad, párhúzamosan a Dunával, éjszaknyugat felől határolva Baja város területét. A kezdő mássalhangzó változása nem ellenkezik e föltevéssel, hiszen a Grimm-féle ú. n. rotácziós törvény ezrével ismeri a rokon b és v mássalhangzóknak ilyetén fölcserőlédését.
A vidék lakossága valamikor színmagyar volt. Hiszen őseinknek egyik főfoglalkozása a halászat lévén, csak természetes, hogy ezt a vízrajzilag önként kínálkozó pontot kellőleg megbecsűlték, midőn e vidéken megtelepedtek. Az a sok magyar helységnév is, mely a vármegyét illető oklevelekben előfordúl, – Besenyő, Tölgyesfoka, Bátamonostor, Szőllős, Bokod, Apáti stb. szintén bizonyítja, hogy a Baja és a mostani Apatin közötti területet magyarok lakták.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages