Egyházi ügyek.
Egyházi ügyek.
Egyházi tekintetben a város katholikus lakossága a kalocsai érsekséghez, a gör. keletiek az újvidéki egyházmegyéhez, az ág. hitv. evangélikusok a bányakerülethez, a reformátusok a dunáninneni egyházkerülethez tartoznak.
A katholikus híveknek lelki gondozását régente a Szent Ferencz-rendiek végezték. Anyakönyveik visszanyúlnak 1712-ig. A plébánia nyelve az illír volt; a magyar, német és tótajkú lakosság számára 1722-ben gróf Csáky Imre kalocsai bíboros-érsek új plébániát alapít, melynek élére Schretli Karloman göttweigi (A.-Ausztria) benczésrendi szerzetest állította.
1781-ben a két plébániát a világi papság vezetése alatt egyesítették. Ma is egy plébániához tartoznak a bajai kath. hívek, kiknek pasztoráczióját egy plébános végzi, három káplánnal és két hitoktatóval. A kórháznak külön lelkésze van. Az isteni tisztelet nyelve magyar, német és illír.
A gör. keleti szerb egyház egykori számbeli túlsúlyát már említettük. 1692-ben a szerbeknek három templomuk volt Baján. 1702-ben a bajai gör. kel. esperességhez 11 község tartozott. Napjainkban nagyon leapadt a görögkeleti egyház lélekszáma. Egy papja s egy tanítója van.
Az ág. evangélikus egyházközség 1833-ban alakúlt. A templomot 1847 június 29-én avatták fel. A hitközségbe 20 községre terjedő diaspora van bekebelezve. Van lelkésze és kántortanítója.
A református egyház híveinek legnagyobb számát az egykoron Komáromból bevándorlott fakereskedők utódai teszik. A hitközség 1811-ben alakúlt s 1892-ben avatta föl új templomát. Van lelkésze és kántortanítója.
A bajai izraelita hitközség 1768-ban alakúlt. A vármegyének ez a legrégibb hitközsége. Mai zsinagógáját 1845 szept. 26-án magyar ünnepi beszéddel avatták föl.
