A II. Ratio Educationis.
A II. Ratio Educationis.
A második Ratio igen nevezetes határkő oktatásügyünk történetében. Nem a jövőbe tekint, nem tűz ki új eszményeket, inkább csak leszűri azt, a mit az elmúlt idők rohamos eseményei szertelen sokaságban felvetettek, s 42 évig 414minden újító törekvésnek ellenére változatlanúl fennállott. E tanrendszernek legkimagaslóbb jellemvonásai: a) a tankötelezettség korhatárainak megállapítása, b) a népoktatásnak az anyanyelv alapjára való helyezése, c) osztatlan (községekben) és 2 és 3 osztályra osztott (városokban és nagyobb középpontokon) népiskolának életbe léptetése, d) a népiskola tantárgyainak (hittan, olvasás, írás, számtan, gyakorlati erkölcstan s a latin nyelv elemei) megállapítása, e) az országnak tankerületekre való beosztása és felügyeletének szabályozása, f) a tanítói állásnak a jegyzői állással való összeférhetetlensége, g) a tanítóképzés életbeléptetése s végül h) a tankötelesek nem szerinti elkülönítés mellett elrendelt tanítása. E rendszer mellett folyt a népiskolai oktatás 1848-ig.
