Úvidék oktatásügye.

Teljes szövegű keresés

424Úvidék oktatásügye.
Újvidék szabad királyi város közoktatása is kitűnően van berendezve. A város lakosainak száma 29.296. Ezek közűl 35% magyar, 22% német, 33% szerb, 5% tót, 1% kisorosz, 2% horvát, 2% egyéb. A török hódoltság után erőteljes fejlődésnek indúlt. Népe részben telepítés, részben bevándorlás következtében temetesen szaporodott, s virágzó ipara és kereskedelme miatt az 1748. évben szabad királyi várossá emelték.
A katholikusoknak már 1702-ben volt kis kolóniájuk, 1718-ban plébániát is nyertek. Az első tanítói állást már 1726 szeptember 2-án szervezték, s javadalma 50 forint s négy öl fa volt. 1765-ben már két tanító volt, egyik sokacz, a másik német. A város 1806-ban három tanítóval bíró főelemi iskolát szervezett s felügyeletével egy tanácsost bízott meg. Az ismétlő oktatást s ezzel karöltve az iparos- és kereskedő-tanonczok vasárnapi iskoláztatását már 1728-ban elrendelték. 1847-ben az ismétlő iskolásokat nem szerint tanították.
A görög keleti népiskola tanítóiról a határőrvidéki helységekben, melyhez Újvidék is tartozott, a bécsi kormány gondoskodott. A hadi kormány minden határőrvidéki helységben egy telek földet hasíttatott ki a tanító számára. Újvidéken a görög keleti szerb iskola 1725-ben keletkezett. A határőrség 1751-ben megszűnvén, megindúlt a kánonszerű egyházközségek s velük együtt a triviális iskolák szervezése is, melyekben az oktatás és nevelés kizárólag az egyház szükségeihez és körűlményeihez alkalmazkodott.
Az izraelita lakosok Újvidéken már 1743-ban szervezett testületet alkottak. Már ebben a korban bírájuk, rabbijuk és tanítójuk volt.
A ref. lakosok 1829-ben szervezkedtek anyaegyházzá és ez időtől fogva áll fenn elemi iskolájuk. A szép fejlődésnek indúlt tanügy az 1848–9. évben kitört szabadságharcz alatt teljesen megsemmisűlt. Maga a város is egy évnél tovább hevert romokban. Iskoláról és közoktatásról szó sem lehetett. A róm. kath. iskola csak 1851. év őszén nyílt meg újból. A következő évben már két tanítót találunk ez iskolánál. Újvidék város tanítói 1860-ig, mint a katonai határőrvidék kötelékébe tartozó tisztviselők, karddal jártak s így is tanítottak.
1868-ban Újvidék polgársága is élt törvényadta jogával és minden felekezet saját autonómiája keretében szervezte iskoláit. A város azonban a hitfelekezeti iskolákat majdnem az összes fenntartási költség erejéig segélyezi. A törvényhatóság az 1891. évben hozott határozata értelmében minden egyes férfi-tanítóra 1400 koronát, minden egyes nőtanítóra 1200 korona évi segélyt nyújt minden hitfelekezetnek. A hitfelekezeti iskolák évi segélye 1893-ban 54,600 koronát tett ki. A változott életviszonyokhoz képest a tanítók javadalmazásának az 1906. évben újból való rendezésekor, a városi segélyt a férfi-tanítói állásokra 2000 koronában, a nőtanítókra pedig 1700 koronában állapították meg.
Az 1868. évi népoktatási törvény nyomán egy állami polgári fiú- és leány-, továbbá egy görög keleti szerb polgári leányiskolát, valamint róm. kath. felső leánynépiskolát és végre az ipartörvény életbeléptetése után egy iparos- és egy kereskedő-tanoncziskolát szerveztek.
Különösen kiemelendőnek tartjuk az állami polgári fiú- és állami polgári leányiskolának nemcsak a város, hanem annak környékére is kiható kultúrális hatását. Az állami polgári leányiskola élén Nemessányi Adél igazgatónő áll, ki ez intézetet magas színvonalra emelte. Az intézetnek mind a négy osztálya párhúzamos s már népességénél fogva is az ország egyik legvirágzóbb tanintézete. A hivatásérzettől áthatott derék tanári testület teljes odaadással s nemes ambíczióval terjeszti a magyar kultúrát a vármegyének e déli részén fekvő, nemzetiségektől körűlvett és lakott városában. Az állami polgári fiú-iskola a város kereskedelmi és ipari életére átalakító hatást gyakorolván, magyar nemzeti szempontból valóban jótékonyan s áldásosan működik. Az intézet kitűnő vezetését és szükségességét annak látogatottsága bizonyítja leginkább. A növendékek száma évről-évre növekedőben van s ez örvendetes körűlmény miatt a kultuszminisztérium a polgári fiú-iskola I. és II. osztályát párhúzamosította.
A felsorolt népoktatási tanintézeteken kívűl van a város területén három községi, egy római katholikus s egy görög keleti, összesen öt kisdedóvó. A gör. keleti óvoda kivételével a többi kisdedóvó magyar foglalkozási nyelvű.
A városi törvényhatóság területén az 1906–7. tanévben összeírtak 5592 tankötelest, ezekből 6–12 éves fiú: 1917, 6–12 éves leány: 1825, 13–15 éves 425fiú: 1015, 13–15 éves leány: 835; hitfelekezet szerint: róm. kath.: 2094, görög katholikus: 75, görög keleti: 1899, ág. ev.: 483, ref. 589, izr.: 444, baptista: 8; anyanyelv szerint magyar: 2580, német: 784, szerb: 1879, tót: 177, kisorosz: 68, egyéb: 104. Iskolába eljár 3916, vagyis a tankötelesek 70%-a.
A városi törvényhatóság területén volt összesen 15 népoktatási tanintézet és pedig jelleg szerint: állami 2, róm. kath. 3, gör. kath. 1, gör. kel. 6, ref. 1, ág. ev. 1, izr. 1. Fokozat szerint: elemi iskola 11, felső népiskola 1, polgári iskola három. A tankötelesek neme szerint: tiszán fiú 2, tisztán leány 4, vegyes 9. Tanítási nyelv szerint: magyar 8, szerb 6, kisorosz 1.
E tanintézetekben az alkalmazott tanítók és tanítónők száma 76. A tanerőknek a törvényben előírt képesítésük megvan. A magyar nyelvet oktatói képességgel, három kivételével, valamennyi tanító beszéli. A gör. kath. és gör. kel. elemi népiskolákon kívűl az összes népoktatási tanintézetekben magyar a tannyelv.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages