A szabadkai főgimnázium.
A szabadkai főgimnázium.
Az 1777. évben megjelent Ratio a szabadkai háromosztályú latin iskolát megszüntette. A város 1779-ben szabad királyi városi rangra emeltetvén, középfokú tanintézet felállítását kérte. Az engedély 1781-ben leérkezett ugyan, de az iskola I. osztálya, személyeskedő viszályok miatt, csak 1782 dezcember hó 12-én nyílt meg. Az igazgatói tiszt betöltése miatt az egyetértés ismét megbomlott, s a személyes természetű küzdelemnek vége az lett, hogy a tanintézet az 1788–89. tanév végén kir. rendelettel megszűnt.
A helytartó-tanács a város kérelmére az 1791. évben két grammatikális osztály felállítását újból engedélyezte. Az 1795–1796. évben már a teljes gimnázium öt osztályában folyik a tanítás. 1806-ban a gimnázium hatosztályúvá lett s igazgatójává Sümegi Ferencz szent-ferenczrendi szerzetest nevezték ki.
Az „Organisations-Entwurf” középiskolai tanrendszer, mely a magyar kultúra és nemzeti művelődés kiírtását tűzte ki czéljáúl, négy osztályból álló al- és nyolcz osztályból álló főgimnáziumot állapított meg. Szabadka város képviselőtestülete hatosztályú gimnáziumát fináncziális szempontból négy osztályra szállította le s a tanítást továbbra is a barátokra bízta.
A politikai látóhatár derengése idején Szabadka lelkes fia, s a magyar igazságügy vezérférfia, Czorda Bódog, nyolczosztályú községi főgimnázium felállítása iránt indította meg a mozgalmat. A főgimnázium felállítása ügyében tett indítványát lelkesedéssel fogadták. Az 1861–1862. tanévben az ötödik és hatodik osztály, a következő tanévben pedig a hetedik és nyolczadik osztály megnyilt s igazgatójává irodalmi érdemeinek méltánylásáúl, Jámbor Pált választották meg. Jámbor Pál nyugalomba vonulása után Haverda Mátyás lett az igazgató. Most Kosztolányi Árpád tölti be az igazgatói tisztet.
