Az újverbászi gimnázium.
Az újverbászi gimnázium.
Az újverbászi községi algimnázium 1809-ben nyílt meg és 1816-ig magániskola volt. Tulajdonosa Blászy János tanár volt. A magángimnázium kisegítő tanárai Skolka András újverbászi ág. ev., Baranyai Buzás János újverbászi ref. és Nagy József kuczorai ág. ev. lelkészek voltak. Az intézet 1816-ban megszűnt. A bácsszerémi ág. ev. esperesség 1822-ben elhatározta, hogy a megszűnt magángimnáziumot „ág. ev. esperességi algimnázium” névvel életre támasztja. A határozatot tett követte, mert az algimnáziumot ugyanaz évben tényleg meg is nyitották; első tanára és igazgatója Szlávkovszky Mátyás lett.
Az iskolát fenntartó esperesség 1870-ben az algimnázium állami kezelésbe vételét kérte, de eredménytelenűl. Az intézetet anyagi bajok miatt az elmúlás veszélye fenyegette, megmentésére társadalmi úton mozgalom indúlt meg. Az iskola fennállását évi járulékaikkal biztosítók egyeteme „pártfogóság” nevezete alatt 1871-ben az intézetet „pártfogósági négyosztályú alreálgimnázium”-nak nyilvánította és élére Halasi Gyulát állította. 1875-ben az igazgatói tisztet Kovalszky Lajos vette át. A középiskolákról szóló 1883. évi XXX. törvényczikk reálgimnáziumot azonban nem ismervén, az intézet ismét gimnáziummá lett. A gimnáziumot a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium évi 6000 koronával segélyezi s fenntartásához Ó- és Újverbász köségek nagyban hozzájárúltak, az ekként előállott helyzet következtében ma „államilag segélyezett községi algimnázium” nevet visel.
Az 1908–1909. tanévtől kezdve a vármegyének ezt a 100 éves múltú algimnáziumát évi 34,000 kor. államsegélylyel fokozatosan nyolczosztályú főgimnáziummá fejlesztik ki. Ez a küzdelmekkel teljes életű gimnázium a nemzetiségek árjában és 38 jobbára idegen ajkú község kellő közepén terjeszti a tudást és a magyar haza iránt való szeretetet. A hazafias misszió hűséges betöltéseért jutalmát főgimnáziummá való kifejlesztésében nyerte. Az intézet élén Székely Sándor igazgató áll.
