A Duna.

Teljes szövegű keresés

A Duna.
Az alluviális korban vette kezdetét Alföldünk mai folyórendszerének kifejlődése. Ekkor alakúlt ki a Duna is, a mely eredetileg a Tisza völgyülete felé vette útját (Halaváts). Ezt az irányát még az alluviumban megváltoztatta, még pedig a Baer-féle törvény kényszerítő hatása alatt. A Duna állítólagos helyváltozását a fent említett túdós törvényével, a mely szerint a föld éjszaki féltekéjén déli irányban haladó folyó jobb partját jobban mossa, mint a baloldalit, tényleg meg lehetne magyarázni, ha a Duna síma lejtős síkon nyomúlt volna nyugat felé, miként a Tisza. De a jelen körűlmények között a Dunának el kellett volna hordania a medrével párvonalasan nyúló diluviumkorabeli hátságot és lősztelepet, mert elképzelhetetlen, hogy a Duna a mélyebbik völgyületből a partosabb lejtőn hátrált volna, a nélkül, hogy az útjába eső Duna–Tisza közötti hátságot el ne söpörte volna. Különös jelenség és Baer törvényével meg nem egyeztethető és magyarázható, sőt ez esetben bizonyító erejét gyöngíti, az a tény, a melyet geológusaink is elismernek, hogy a vármegye területén a Duna Madarastól kezdve Nemesmilitics és Kernyája felé a Telecska lábánál keleti irányban folyt volna, a hol a Dráva medrére talált, melyben e folyótól, mint ma is, keletre téríttetett el, úgy hogy lassan végig haladt a vármegye területén, a Drávával együtt, délebbre sülyesztve folyását, sőt még folytatná is azt az irányt, ha a Fruska-Gora útját nem állaná és nyugat-keleti útjának megtartására nem kényszerítené. Volt idő, a mikor a Duna az akkor még a Fruska-Gorával összefüggő titeli fennsíkot is körűlfolyta.
A Dunának nyugat felé való törekvése következtében a vármegye ez oldali határvonala állandó, bár rohamos változásoknak van alávetve. A vármegyét különben a Duna Bajánál érinti először, a honnan egészen Szlankaménig 291 kilométer hosszú vonalon a vármegye nyugati, illetőleg déli határát alkotja. A bajai és szlankameni Duna vizének 0 pontja között 14.86 m, van az első 0 pont ugyanis 83.91, a második 69.05 méternyire fekszik az Adriai tenger színe fölött. Az esés ezen a szakaszon tehát kilométerenkint 51 mm. A Bojától Vukovárig megtartja észak-déli irányát, nem tekintve a kisebb-nagyobb kanyargásokat, s majdnem derékszög alatt keletnek fordúl, hogy a Tiszát felvéve, délnek siessen.
14Bajánál a Duna medrének szélessége már tetemes arányt ölt. Bajától Szlankaménig az egyes szakaszok hosszúsági és szélességi adatai a következők:
A Duna főágának hossza:*
A zombori m. kir. folyammérnöki hivatalnak Roediger Lajos által rendezett adatainak (Bács-Bodrog vármegye egyetemes monogr.), valamint a m. kir. földmiv. miniszt. kiadásában megjelent Vizrajzi évkönyvek legújabb közleményeinek figyelembe vétele mellett.
Baja–Bezdán
58.7 km
Bezdán–Apatin
36.5 km
Apatin–Drávatorok
19.0 km
Drávatorok–Gombos
17.1 km
Gombos–Vukovár
33.2 km
Vukovár–Ópalánka
40.2 km
Ópalánka–Ujvidék
45.8 km
Ujvidék–Szlankamén
40.7 km
Szlankamén–Tiszatorkolat
0.9 km
 
A Duna főágának szélessége 0 vízállásnál:
Baja, gőzhajóállomás
– m
Bezdán, csatorna-kikötő
400 m
Apatin gőzhajóállomás
450 m
Drávatorok, almási gőzhajó-állomás
310 m
Gombos, csárdánál
540 m
Vukovár, alsógőzh. állomás
430 m
Ujvidék
250 m
 
A Duna főágának esési magasságai:
Baja–Bezdán
3.24 m
Bezdán–Apatin
1.93 m
Apatin–Drávafok
0.69 m
Drávafok–Gombos
0.86 m
Gombos–Vukovár
1.57 m
Vukovár–Palánka
2.30 m
Palánka–Ujvidék
2.17 m
Ujvidék–Szlankamén
4.40 m
 
A Duna vize a vármegye nyugati határa mentén aránylag csekély gyorsasággal, 0.90 méter másodperczenkénti sebességgel hömpölyög tovább, a miért is ez a rész igen alkalmas kanyargásra, elágazásra és szigetképzésre. Bajától Drávafokig az újabb és régibb Dunaágaknak valóságos labirinthusát találjuk, a mely számtalan sziget között kanyarog tovább. Legjelentékenyebb a Sugoricza-ág, mely a folyamtól elszakadva, a baracskai Dunaágba szakad, hogy Bezdánnál ismét egyesűljön a folyammal. A „Baracskai Duna”, mint már említettük, újabban a Ferencz-csatornát táplálja kis víz idején, sőt maga is hajózható.
Az elágazás következtében két nagyobb sziget keletkezik, melyek közűl a mohácsi, vagy Margitta-szigetet erős töltés védi a Duna kiöntései ellen; Gomboson alúl alakúlt a terjedelmes Zsiva-sziget. Nagyobb sziget még a Petres-sziget, kisebbik: a Hulló-sziget, a bölcskei sziget, a Kalandos, Sziga, Csimirszka, Ada, Velikaada, Czerjiczada és a péterváradi vársziget.
Drávafoknál a Duna vizét, a sebesfolyású Dráva másodperczenként 1325.4 köbméter vízzel szaporítja. Részben a Dráva beömlése, részben a talaj felépítése (erdődi magaslat) kényszeríti a Dunát keleti kitérésre, melyet Gomboson alúl déli, majd a Fruska-Gora előhegyei, Ujvidéknél pedig éjszaki, illetőleg délkeleti váltja fel.8) 18)
A Duna kiöntéseitől a vármegyét gondozott töltések védelmezik.
A Dunán a hajóközlekedés, deczember és január hónapok kivételével, midőn a jégtorlódás akadályozza, egész éven át tart. A hajózás megkönnyítése, illetőleg az út megrövidítése czéljából a Duna kanyargásait több helyen csatornával kötötték össze, úgy hogy a régi kanyarulat és az újabb ásott csatorna következtében szigetek alakúltak a holt ágak és a főfolyás között.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages