Barák.

Teljes szövegű keresés

Barák.
A várostól keletre és éjszakra a baráknak folytonos lánczolatával találkozunk. Említésre méltó először a Jezovacz, a mely Kernyája alatt kezdődik és egészen a Ferencz-csatornáig ér. Tőle éjszakra van az Ivanacska-bara és a Szoblyanicza, ettől éjszakra a Tomazlia és a Karankoria, a mely utóbbi közvetetlen összeköttetésben áll a Mosztonga-érrel. Még éjszakabbra a várostól feküsznek a pucsarai vizenyős rétek és közel a Telecska lábához a zombori tavak és még számos kisebb bara, a mely mind a Mosztonga-ér körűl csoportosúl.
Nagyobb tavakat találunk még, bár nem oly nagy számmal, Zombor határán kívül. Ilyenek pl. a Csonoplyai nagy mocsár, a Telecska küszöbén a „Nagy salétromos tó”, a küllődi (kolluti) mocsár, Regőczétől (Rigyicza) éjszakra a Kolovrat-tó és Katymár közelében a Bela-bara (fehér mocsár). E mocsarakra nézve Petrovics Döme a következőket jegyzi meg: „Valamennyi Zombor környékén levő mocsár a Mosztongával van összeköttetésben, a mely – a Ferenczcsatornán át – a Dunába ömlik. Ha a vízállás magas, mint pl. tavaszszal, akkor valamennyi egy közös nagy mocsárrá folyik össze, de igen soknál nyáron is föllelhető az összeköttetés, ha nem is követhetjük a száraz vízfolyást.”
Petrovics a Duna árterében fekvő mocsarakat nem hozza összefüggésbe a Duna folyóvizével, hanem határozottan állítja, hogy vízbőségük a Tiszával van közvetetlen kapcsolatban. Evvel szemben Halaváts az altalaj geológiai felépítéséből, illetőleg az alföldi, különösen a zombori és szegedi ártézi kútak szelvényeiből, Petrovics állításának tarthatatlanságát igyekszik bebizonyítani, midőn ellenérvűl felhozza, hogy az altalaj Zombor környékén nem „mélyen leható agyag”, hanem „44 méterig homok”; hogy „a Zomborvidéki tavak körűlbelűl 90 méternyire vannak a tenger színe fölött, míg a Tisza 0 pontja Szegednél csak 73.787 méternyire.”
Mivel e tavakat a medrét folyton változtató Duna régi, eliszaposodott ágainak nem tarthatjuk, talajvizük bőségének időszakos változását pedig Halaváts szerint a Tiszával nem hozhatjuk kapcsolatba, az évi csapadék mennyisége mellett, a Duna vízállását kell e kérdés eldöntésénél figyelembe vennünk, mindaddíg, míg az Alföld altalajának geológiai viszonyait illetőleg a víztartó rétegek elrendeződését teljesen meg nem ismertük és pontosabb észleletek nem állanak rendelkezésünkre.
Mind a Palics-tó és környékén fekvő tavak vize, mind a Zombor vidékén elterülőké is „székes”, azaz a víz elpárolgása után ezeknek a medréből is kivirágzik a szíksó (legnagyobb mértékben az Ivanacska bara medrében). Vizük, Petrovics elemzése szerint a következő alkotórészeket tartalmazza:
 
Egy liter vízben van:
Fajsúly
Szénsavas
nátrium
Chlor-
nátrium
párlási
maradék
Zombori Ivanacska bara
3.4476
0.9536
6.52
1.0065
Zombori Bela bara
2.1746
0.3978
2.82
1.0020
Nemesmiliticsi fürdő vize
0.3978
2.62
1.0021
Bajsai kerektó
1.6960
0.7546
3.76
1.0050
Gyurgyevoi Dévényér
3.6598
1.3572
6.38
1.0060
Zsablyai Kopovo
0.5039
0.3276
1.36
1.0009
Zsablyai Belilo
0.1989
1.02
 
A felsorolt kémiai alkotó részeken kívűl tartalmaz a mocsarak vize még nátriumszulfátot, még pedig az Ivanacskáé 0.789 grammot; a Dévény ér vizében 0.127 gramm kénsav is ki volt mutatható (egy liter vízben).
Ha ennek a kémiai analízisnek adatait összehasonlítjuk azokéval, a melyek a Szabadka vidékén elterülő tavak vizéről rendelkezésünkre állanak, azt 13találjuk, hogy az utóbbiak szénsavas nátriumban gazdagabbak, míg a chlornátrium mennyisége körűlbelűl egyenlő mindkettőben (a különféle elemzések középértékét véve számításba).
A szegény nép e mocsarak alkálikus vizét mosásra használja, mert lúgos hatásánál fogva részben a szappant pótolja.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages