Füzesek növényzete.
22Füzesek növényzete.
A Dunát és Tiszát hatalmas füzesek szegélyezik, a melyeknek flórája szintén fölötte tanúlságos. A füzeseket legnagyobbrészt a Salix alba és S. Fragilis alkotják; de nem hiányzik a S. viminalis, S. palustris, S. amygdalina és S. cinerea sem, a mely utóbbinak barkáit szokták nálunk szentelni. A füzesekben a pázsitszőnyeget: a Poa nemoralis és P. trivialis terítik az eltikkadt botanikus és vándor számára. Ott ragyogtatják a Ranunculusok fénylő sárga virágaikat; ott gyönyörködtet: a Viola elatior, a Lathyrus Aphaca, L. silvestris, stb., a Valeriana officinalis, Stenactis bellidioides és az Oenothera biennis (Ligetszépe), a bozótokra a Cucubalus bacciferus, a fűzfákra pedig a Cuscuta lupuliformis kúszik fel. Ott látható az Ajuga reptans, Chaiturus Marrubiastrum és Vicia tetrasperma. A dunamenti füzesek jellemzőbb növényei: a Physalis Alkekengi (Zsidócseresnye), Blackstonia serotina, Veronica longifolia, Verbascum pulverulentum és Scandix pecten Veneris. A tiszamenti füzesek között az Astragalus contortuplicatus, a Chrysanthemum uliginosum (Tiszaparti aranyvirág), az agyagos töltésoldalakon és kubikgödrökben pedig, különösen Óbecsén az Abutilon Avicennae (Selyemmályva) és a Melilotus coerulea otthonos, a mely utóbbi szárítva, átható feketeczukor-szagot áraszt. Mint bácskai különlegességet, érdemes megemlíteni a Xanthium italicumot, a melynek eddig egyetlen lelőhelye az országban az óbecsei tiszai hajóállomás mellett van.
