Geografiai határok.
Geografiai határok.
A Duna-Tisza közéből, Pest vármegye után (11,187 km2), Bács-Bodrogra esik a legnagyobb rész (11,029.41 km2). A földmívelésügyi minisztérium 1905. évi térképén a vármegye a következő geográfiai határvonalak, illetőleg hosszúsági és szélességi körök közé esik: éjszakon határolja a 46° 8’ 50” éjszaki szélességi kör, délen a 45° 7’ 45” éjszaki szélességi kör, nyugaton a 36° 30’ 0” hosszúsági kör, – Ferrótól keletre, – és keleten a 37° 59’ 30” hosszúsági kör. E szerint a vármegye éjszak-déli irányban 1° 1’ 5”, nyugat-keleti irányban pedig 1° 29’ 30”-nyire terjed ki. Éjszakon Pest-Pilis-Solt-Kiskún és Csongrád, keleten Torontál, délen Szerém, nyugaton Verőcze, Baranya és Tolna vármegyék határosak vele. Nyugaton és keleten, mint már jeleztük, folyók, tehát természetes határok választják el a szomszédos vármegyéktől, míg éjszakon a határ tisztán politikai; de közelében vonúl egy geológiailag fontos vonal, a melyen a vármegye lőszös éjszaki része a Pest és Csongrád vm-i homokos területtel érintkezik.
Ha a Nagy-Alföldnek Lóczy Lajos dr. adta felosztását fogadjuk el alapúl, akkor a vármegye területének éjszak-éjszakkeleti fele a Duna-Tisza közötti hátsághoz, a dél-délnyugati fele pedig a Duna völgyéhez számítandó. Ez a felosztás, a mellett, hogy a geológiai viszonyoknak tekintetbe vételével készűlt, egyszerű és egyöntetű, de miután a vármegyének dunamenti nyugati és déli, az éjszaki és a tiszamenti területeinek domborzati, vízrajzi és talajviszonyai nem teljesen egyezők, e részeket külön-külön kell méltatnunk.
