Újvidék, Zombor és Baja bíráskodása.

Teljes szövegű keresés

Újvidék, Zombor és Baja bíráskodása.
A mi Újvidék, avagy Zombor és Baja városának jogszolgáltatási szervezetét és ebbeli működését illeti, az lényegében teljesen azonosnak mondható a Szabadka városéval; ezért is foglalkoztunk az utóbbival kissé részletesebben. Újvidéket, mint szabad kir. várost, az 1748-iki szabadalomlevél szintén felruházta a pallosjoggal; megilleti a jus gladii Zombor városát is, mely utóbbi, hosszú ideig nem gyakorolta ezt a jogát s csak a következő század második évtizedében vette igénybe egy ízben. Mind ennek, mind a többi városoknak is jogukban állott ez időben büntető joghatóságot gyakorolni a területükön netalán található gonosztevők ellenében; fel volt hatalmazva Újvidék is arra már a szabadalomlevél értelmében, hogy kőmívesektől készített pellengért és kínpadot állíthasson. Máskülönben pedig a város „minden egyéb, a várost és a polgári személyeket és birtokokat illető és a városi hatóság jogkörébe bármi módon tartozó” peres ügyekben is bíráskodott.
Adataink vannak róla, hogy a vármegye területén a XVIII. század második felében sok gonosztevő kerűlte ki a városi hatóságok által reájuk kimért büntetést azzal, hogy az ú. n. menhelyi joggal (asylum) felruházott szerzetes-zárdákba menekűlt. A büntetés az ilyen bűntettesekkel szemben végrehajthatatlanná vált, nemcsak itt tartózkodásuk tartama alatt, hanem később, a zárda falain 450kívűl is, mert az illető zárda főnöke addig semmi körűlmények közt nem adta ki falai közűl az odamenekedett delikvenst, míg a városi hatóság sérthetetlenséget biztosító reverzálist nem állított ki a szóban forgó bűntettessel szemben.
A városok jogszolgáltató testületének II. József korában több rendbeli specziális intézkedéshez kellett alkalmazkodnia, annyival inkább, mert ez időtájt maga az igazságszolgáltatás az akkori viszonyokhoz mérten nem volt oly értelemben elkülönítve a polgári, vagy mondjuk: közigazgatástól, mint magában a vármegyében. II. József a megszüntetett vármegyei törvényszékek helyett állította fel a judicium subalternumot s ezek elé utalta a város joghatósága által azelőtt elbírált bűnvádi ügyeket. Ámde a vármegyebeli városok – fel lévén mentve a pallosjog gyakorlatától, – bizonyos megszabott illetékeket voltak kötelesek fizetni az altörvényszékek részére. Tudjuk például, hogy maga Szabadka 559 forint 55 kr. ilynemű illetéket fizetett évenként. Így tartott ez 1790 márczius 5-ig, a mikor is egy helytartótanácsi rendelet értelmében az altörvényszékek intézménye is a múltak kegyeletes emlékévé vált, – a városok pedig visszanyerték azelőtti bíráskodási jogaikat a polgári, és a büntető ügyek terén.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem