Az Árpádok kora.
Az Árpádok kora.
Első okirat, melyből az Újvidék helyén valaha állott községekre világosság derűlt, a péterváradi, máskép bélakúti cziszterczita-apátság alapító-, helyesebben adománylevele. Ebből az okiratból tudjuk meg, hogy Újvidék határában volt Pétervárad, Zajol, Csenej, Bivalyos, Baksafalva község, s urok Péter ispán volt. A királyi oklevél említi Péter birtokainak elkobzását, mivel az Béla király anyját, Gertrudot megölte. Az oklevél szerint Péter Törcz fia volt, kinek családja e földet örökös jószágképpen bírta. Tehát a helynek, hol ma Újvidék elterűli, első földesura, kiről hiteles történeti adatok szólanak, Törcz volt. Fia Péter annak a tragédiának tulajdonképpeni hőse, melynek főszereplőjévé a rege Bánk bánt avatta. Törczfi Péter ispán ama tragikus emlékű férfiú, a ki 238II. Endre uralkodása alatt, hogy az elhatalmasodott idegen befolyásnak véget vessen, Gertrud királynét megölte. Századokon át, de főleg a két utóbbi században, Gertrud gyilkosának Bánk bánt tartották, a ki a nején elkövetett sérelmet torolta volna meg. Újabb időben okiratok alapján kiderűlt, hogy a merénylő Péter, Törcz fia volt, s Bánk bán csak társa volt az összeesküvésben. A merénylet oka nem szerelmi história volt, hanem az idegeneknek az ország kormányzására gyakorolt szertelen befolyása. IV. Béla oklevelében egész határozottsággal Pétert mondja gyilkosnak. Az oklevél 1237-ből való; abból az időből, midőn Béla király országszerte rendezte a királyi javakat, a pártoskodókat megfosztotta birtokaiktól. Béla két év előtt czisztercitákat hivott be Francziaországból, kik Ökörd községben, a péterváradi hegy tövében kolostort építettek s azt Bélakútnak nevezték. A bélakúti apátság adománylevelében írja a király, hgy az apátságnak adományozza „a Szerémségben Péternek, Turwey fiának örökös javait, melyek az illetőnek hűtlensége miatt, mivel a király anyját megölvén, felségsértést követett el, a királyi kezekre visszaszállottak.” Ebben az oklevélben a király a bélakúti apátságnak adományozza egyebek között a következő falvakat, melyek a mai Újvidék határában feküdtek: Peturwarad, Zajol, Bivalyos, Csenej, Baksa. Az adománylevél a Duna balpartján, a bácskai oldalon említi Peturwarad falut. Ugyanitt a mai Újvidék helyén, későbbi okleveleink Ó-Péterváradja falut emlegetnek. Tehát a tulajdonképeni Pétervárad nem a mai péterváradi erőd helyén, hanem a Duna balpartján, a mai Ujvidék helyén volt. A mai péterváradi erőd helyén akkor még nem volt vár, azt később építették a czisztercziták. A mai Újvidék helyén állott Péter ispánnak, a királyné gyilkosának vára, melyet uráról, Törczfi Péterről Péterváradnak neveztek. Később, miután a mai péterváradi erőd fölépűlt, Péter régi várkastélyát Ó-Péterváradjának nevezték. Eme várkastély körűl feküdt Zajol, Bivalyos, Csenej, Baksafalva, a mai Újvidék határterületén. Ezeken kívűl még a következő falvak feküdtek a mai Újvidék területén: Keménd, Mortályos, Rév- és Kő-Szent-Márton. Idővel Ópéterváradja a környék piacza lett s azért Vásáros-Váradnak is nevezték.
