Gör. kel. gimnázium.
Gör. kel. gimnázium.
A kir. kat. gimnázium megnyitása után néhány évre a szerbek intéző férfiai egy szerb jellegű középiskolát akartak állítani. Magánadakozásból 1815-ig 41,900 frtot gyűjtöttek össze czéljaira. 1813 július 4-én írt alá a király a szerb gimnáziumot engedélyező legfelsőbb okíratot. A gimnázium nyelve szerb, jellege gör. keleti, de úgy az előadandó tantárgyak, mint azok rendje és módszere, valamint igazgatása és ellenőrzése tekintetében az ország többi gimnáziumai számára előírt rendszabályoknak van alávetve. Az iskola 1816 őszén nyílt meg három osztálylyal, később még három osztálylyal fejlesztették. 1848-ban az intézet csaknem megszűnt s épületei leégtek. A mozgalmak elmúltával újra megnyílt s 1865-ben engedélyt kapott, hogy nyolcz osztályúvá fejlesszék. Az iskola későbbi sorsában legfontosabb az államsegély-kérdés elintézése volt. A kormány 1860 óta segélyezte az iskolát, s ez 1870-ben a segély fölemelését kérte. A kormány meg is adta a fölemelt segélyt, kikötve, hogy a tantervet ő szabja meg s a segély arányában tanárokat nevez ki. A szerb pátriárka ellent mondott e föltételeknek, a királyhoz fellebbezett, de természetesen hiába s elvesztették az államsegélyt. Azóta a szerb kongresszus alapjaiból kapnak segélyt, az állami helyett. A tanítás nyelve szerb, de néhány tárgyat magyarúl tanítanak, vagy magyar kézikönyek alapján s a többi tárgyhoz is használnak magyar segédkönyvet.
