Mezőgazdaság.
Mezőgazdaság.
Az egész zentai határ 374 km2, vagyis 65.000 hold, a miből 60.000 hold a termő föld. Az óriási kiterjedésű határban 30.000 lélek él és nagyobbára földmíveléssel foglalkozik. A termőföld ily nagy mennyisége ellenére Zenta népét vagyonosnak mondani nem lehet. Sőt a megélhetés határozottan nyomosúságos, a minek oka nagyrészt az aránytalan birtokelosztásban rejlik. A 60.000 holdnyi termőföldből ugyanis a város tulajdona 10.000 hold. A fennmaradó 50.000 hold 6636 mezőgazda kezén oszlik meg és pedig akként, hogy kevés híján 30.000 hold 59 száz holdon felüli nagybirtokos kezén van, míg a többi 20.000 hold 2074 száz holdon alúli önálló kis és törpe birtokos között oszlik meg. A statisztika által mezőgazdának nevezett 6636 családfenntartó egyénből, a 2133 önálló birtokos levonása után fennmaradó 4500 „mezőgazda” csak mint napszámos vagy haszonbérlő mások földjein gazdálkodhatik; egyébként azonban teljesen vagyontalan. Nagy baj a földbirtok eladósodása. A kisbirtokosoknak több mint 65%-a 287fülig adós, s ez az adósság legtöbbször nem beruházás eredménye, hanem egyszerű fogyasztási vagy ínség-kölcsön, a minek törlesztése mind újabb és súlyosabb kölcsönökkel jár.
