Iskolák.
Iskolák.
A közművelődés szolgálatában állanak az iskolák és egyéb intézmények s egyesületek. A népoktatási intézetek felekezeti jellegűek; fönntartásukhoz azonban a város is hozzájárúl. Van róm. kath., gör. kel. szerb és izr. kisdedóvó.
A róm. kath. hitközség egy hat osztályú középponti fiúiskolát tart fenn a Belvárosban, a Kistemplom-utczai emeletes épületben. Van még a Szelencsében és a Bánátban két kűlvárosi, továbbá két szállási négy osztályú vegyes elemi iskolája. A tanítás nyelve 1864-óta magyar; csak a két szállási iskolában még vegyesen magyar meg bunyevácz. A tanítás, más feleketezűek részére is, ingyenes.
A Miasszonyunkról nevezett iskolanénék intézetében 1887 óta egy hat osztályú elemi s két osztályú felsőbb leányiskola volt. Nehány éve a felső négy osztály polgári leányiskolává alakúlt át. A kath. leánygyermekek tanítása ingyenes. Az összes róm. kath. iskolák igazgatója Fejér Gyula apát-plébános. A róm. kath. egyház 1722-től tartja fönn iskoláit. Azelőtt 1687-től 1781-ig a Ferenczrendieknek volt Zomborban iskolájuk.
1895-ben Császka György kalocsai érsek egy két-évfolyamos róm. kath. óvónőképzőintézetet alapított, mely azonban pár évvel ezelőtt megszünt. Helyét a róm. kath. árvaház és kisdedóvó foglalta el.
A gör. kel. szerb. egyházközségnek tizenhárom elemi népiskolája van: kettő a középpontban, kettő a Szelencse és Cservenka külvárosokban és kilencz a szállásokon. A gör. kel. elemi iskolák 1717 óta működnek. Van a szerbeknek még egy felsőbb leányiskolájuk (1880) s egy-egy férfi- és nő-tanítóképző-intézetük. Ezt 1815-ben Szentendréről helyezték át Zomborba. Előbb háromévfolyamú vegyes intézet volt; 1895-ben azonban négyosztályúvá bővűlt, különvált, s a férfitanítóképző Brankovics György volt pátriárka bőkezűségéből (80,000 korona) palotaszerű emeletes épületet nyert a Széchenyi-körút s a Bajai-utcza sarkán. A növendékek internátusban nyernek ellátást. Jeles énekkaruk évenként sikerűlt hangversenyt szokott adni intézeti jótékony czélra.
A gör. kel. iskolákban a tanítás nyelve szerb, de a magyar is kötelező tárgy. A tanítóképzőkben pedig csak az a növendék nyer oklevelet, a ki a kir. tanfelügyelő előtt a magyar nyelvi képesítőt is leteszi.
Az izraelita elemi népiskola négy vegyes- és két (ötödik, hatodik) leányosztályból áll. 1888-ban alakúlt.
Az ág. ev. egyház 1906 óta tart fenn egy hatosztályú vegyes elemi iskolát. 1908-ban magán polgári leányiskola nyílt meg Krump Anna igazgatónő vezetésével.
Az iparos- és kereskedő-inasok tanításáról, külön igazgatással, a városi iparos- és kerekedő-inasiskola gondoskodik. Az elsőnek Krump Vilmos, a másodiknak Trencsény Károly felsőkereskedelmi iskolai tanár az igazgatója. Az 1907. évben nyílt meg az iparosok továbbképző (esti) tanfolyama Zsulyevits Ernő felsőkeresk. isk. igazgató felügyelete alatt. A Tulipánkert háziipari szövetség pedig női ipariskolát nyitott 1908-ban.
