Alapszabályzat a kongresszus szervezetéről.
Alapszabályzat a kongresszus szervezetéről.
Az 1874-ben egybehívott és folytatólag 1875-ben tartott kongresszusnak sikerült a kongresszus szervezetére vonatkozó alapszabályzatot megalkotnia. E szabályzat főbb intézkedései a következők: „A szerb metropolia körébe eső görög-keleti híveknek egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeikben képviseletét a görög-keleti szerb nemzeti egyházi congressus képezi. A congressus hetvenöt képviselőből áll, kik közül huszonöt az egyházi, ötven a világi rendből választtatik. Az érsek-patriarcha és megyés püspökök, méltóságuknál fogva, tagjai a congressusnak. A congressusi képviselők három évre választtatnak. A választások érvényessége fölött a congressus dönt. A congressus rendesen minden harmadik évben gyűl össze, rendkívülileg a szükség szerint, mindkét esetben az érsek-patriarcha által Ő Felségéhez teendő előleges bejelentés mellett és Ő Felsége jóváhagyásának megnyerése után. Az esetben, ha Ő Felsége legfőbb felügyeleti jogát királyi biztos által kívánja gyakorolni, ez a congressus tárgyalásaiba be nem foly, sem annak törvényes működését nem akadályozhatja. Ő Felségének joga van a congressust elnapolni vagy feloszlatni. A congressus elnöke az érsek-patriarcha, vagy az érsek-patriarchai szék üresedése esetén, a felszentelés szerint legidősebb püspök. Alelnökét a congressus a világi rendből választja. A congressus egész tartamára maga határozza meg ügyvitelét és maga állapítja meg napirendjét. A congressus hatásköre kiterjed az egyházi és iskolai ügyekre s az ezekre vonatkozó alapítványi ügyeknek intézésére, saját közegei által való igazgatására s az azokra vonatkozó határozatok végrehajtására; ellenben nem terjed ki hatásköre a dogmatikai, hittanítási, szertartási és liturgiai ügyekre, valamint az egyházi fegyelem és rendre vonatkozó vallási fenyítékre. A congressus köteles az általa alkotandó szabályzatok fölött, melyek a plébániák, esperességek és egyházmegyék száma és területének megállapítására, új zárdák felállítására és a meglevők megszüntetésére, az egyházi consistoriumok és az érseki egyházi tanács szervezésére vonatkoznak, előzetesen a püspöki zsinatot meghallgatni. A congressusi választmány azon ügyekben, melyek az egyházmegyei közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak, másod, illetőleg harmadfolyamodásilag határoz mindaddig, míg e czélra valamely más közeg nem állíttatik fel.”
