Szerb püspökségek keletkezése.
Szerb püspökségek keletkezése.
A mohácsi vésznap után, midőn a Magyarországba menekült szerbek elvesztették reményüket az Ó-Szerbiába való visszatérésre, a szerémi metropolitai széken kívül még tizenkét nem egyesült görög-keleti vallású szerb püspökség keletkezett Magyarországon.
E püspökségek a törököktől leigázott Szerbiában maradt ipeki patriarkátus intézkedéséből és felsőbbsége alatt alakultak és maradtak továbbra is az ipeki patriárkának alárendelve, egész a XVII. század végéig.
Szentkláray állítása szerint, a török hódoltság korszakában a következő görög-keleti nem egyesült püspökségek voltak Magyarországon.
1. A budai püspökség. 2. A szeged-bácsi püspökség. 3. Horvátországi püspökség Mácsán. 4. A jenei püspökség, Borosjenő székhelylyel. 5. Az aradi püspökség. 6. A pozsegai püspökség, Orahovicza-Monostor székhelylyel. 7. A verseczi püspökség. 8. A becskereki püspökség. 9. A lippai püspökség. 10. A temesvári püspökség. 11. A hopovoi püspökség. 12. A mohácsi, máskép szigeti püspökség. Némely írók említenek még Csanádon, Gyulán és Nagyváradon is szerb püspökségeket. Azonban erre nézve nincs semmiféle történeti adat. A föltevés valószínűleg onnan eredt, mert a török háborúk korában a jenei, aradi, lippai és temesvári szerb püspökök ide-oda menekültek a fenyegető veszedelem elől. Székhelyüktől távol, ideiglenesen más hélyeken tartózkodtak, a hol nagyobb biztonságban élhettek.
