1872-iki árvíz.
1872-iki árvíz.
A tavasz ismét rengeteg árvizet hozott, úgy hogy végre intézkedni kellett és pedig sürgősen és véglegesen az árvízveszedelemről. Több mint 200.000 hold föld állott víz alatt s lett egész éven át mívelhetetlen. A vármegye részletes javaslatot fogadott el az árvízvédelemre nézve s az érdekelt községeket négy csoportba osztva, mindenik csoporthoz külön bizottságot küldött ki, hogy ezek megállapítsák, mit kell tenni s a költségeket milyen kulcs szerint kell az érdekeltektől beszerezni.
A király ez évben körútat tartván az ország déli részében, Bács-Bodrogba való ellátogatását is kilátásba helyezte. A vármegye nagy örömmel vette e hírt s elhatározta, hogy a legnagyobb fénynyel s lelkesedéssel fogadja a felséget. József főherczeg, a honvédség főparancsnoka, április 22-én a közgyűlés napján épen Zomborban volt szemleútján s a vármegye közgyűlése nagy küldöttséggel fejezte ki előtte az egész uralkodócsalád iránt érzett hódolatát. A királyt azonban júniusban gyász érte, anyja, Zsófia főherczegnő elhúnytával s az útja ez alkalommal elmaradt. A vármegye közönsége hódoló fölirattal vett részt a felség gyászában.
Az új országgyűlést szeptember 1-ére hívta egybe a király s a nyarat ismét a képviselőválasztás izgalmai foglalták le.
