Útépítés.
Útépítés.
A közmunkaerő megváltása nagy gondot okozott a vármegyének. Az útak építésénél kiderült, hogy a természetben adott napszám jóformán semmit sem ért s a vármegye legégetőbb szükségletén, az útmizériák enyhítésén egy évi munka mit sem segített. Ezért elhatározta a vármegye, hogy ezentúl csak váltságban, tehát pénzül fogadja el a közmunkát, mert ez az eddigi eljárásnál egyszerűbb, biztosabb, a nép erkölcsét sem rontja, mint amaz a mód, a hol számtalan alkalom, sőt kényszer volt a csalásra, s azonkívül az eddiginél méltányosabb és igazságosabb is. A vármegye közerejét tíz éven át ez a két nagy kérdés foglalta le: a közútak és a védtöltések építése, úgyannyira, hogy ezenkívül jóformán sem ereje, sem ideje nem volt, hogy kellő mértékben foglalkozzék a többi közszükségletekkel. Azoknak a kielégítése későbbi időkre maradt. Csak még a megyeszerte folyó tagosítás volt ezekhez hasonló nagyságú és fontosságú dolog. Ez volt a közgazdasági állapotok orvoslására tett első és gyökeres intézkedés, mert a vármegyében rendkívül zavarosak voltak a mezőgazdasági birtoklások jogviszonyai. Ebből eredt azután a tömérdek forrongás, zavargás. De ezen természetesen át kellett esni, mint egy erőteljes operáczión, a melynek sikerétől függött az egész szervezet egészsége és fejlődési képessége.
Ezekből az anyagi okok sugallta ingerült állapotokból ered ez időben az, hogy a vármegyei tisztikart pamfletekben támadták s társadalmi úton egész hajszát indítottak ellene. A vármegye közgyűlése azonban igazságot szolgáltatott a tisztikarnak, elismerését adta addigi munkájáért s ugyanolyat kért tőle a jövőre is. Hogy milyen nagy apparátusra volt szükség az úrbéri ügyeknél, mutatja 254az, hogy az 1869. januári közgyűlés két úrbéri alispánt választott, Kovácsfy Alajost és Grosschmidt Gábort.
Sok gondot adott a vármegyének Baja város anyagi zavarainak megszüntetése. Baja most egy 600,000 frtos kölcsönt vett fel a belga-brüsszeli banktól, addigi adósságainak lefizetésére; ebből igen bonyolult teher lett úgy, hogy csak a tanulmányozására is bizottságot kellett kiküldeni. Baja város is ép úgy anyagi zavarokkal küzdött, mint a vármegye többi városai s hosszú időbe került, míg tisztázódott a helyzete a vármegye hozzájárulásával.
