Első lutheránusok Bácskában.
Első lutheránusok Bácskában.
A Wittenbergából kiindult németországi reformáczió (1517) rövid idő alatt elterjedt Európa legtöbb államában s hamar talált Magyarországon is hivőkre. A németországi egyetemeket látogató tanulók, az ide szakadt katonák és leginkább a Szepességben és Erdélyben II. Géza király alatt (1142) letelepedett flandriai németek, kik Nagy-Németországgal kereskedelmi összeköttetésben állottak, hozták be és terjesztették Magyarországon az evangélium új tanát, hol titokban, hol nyíltan üldöztetve az uralkodó katholikus vallás nagyjaitól és hatalmasaitól. Már II. Lajos alatt (1522) számos híve volt és Miksa alatt (1564) aranykorát élte Magyarországon a protestántizmus. Minden vármegyében voltak hatalmas védői és pártfogói, csak Bács-Bodrog vármegyére vonatkozólag nincsen feljegyzésünk, vajjon voltak-e ebben vagy a későbbi korszakokban, Mária Teréziáig, csak követői is. Annyit tudunk, hogy a Tolnával és Baranyával szomszédos vármegyékben Sztáray Mihály és Ziderius Imre mellett Bornemisza (Abstenius) Péter és Erdődi Szilveszter János terjesztették Luther tanát. De ez mégis leginkább a dunántúli szomszédos vármegyékre vonatkozik, hol Nádasdy Tamás volt a lutheránusok hatalmas pártfogója. Az is fel van említve, hogy Perényi Péter a Bánságban a lutheránusok hatalmas oltalmazója volt. De bár a Bánság alatt Bács-Bodrog vármegye is érthető, még sem egészen bizonyos, vajjon abban az időben Bács-Bodrog vármegyében voltak-e lutheránusok. A lutheránus főurak közül, kik hitsorsosaikat mindenütt oltalmazták, Bács-Bodrog vármegyében épen akkor a hatalmas Perényi Péternek volt birtoka és Linberger István („Geschichte des Evangeliums in Ungarn”) meg is jegyzi, hogy Perényi Péternek e birtoka a Bodrogtól a Dráváig terjedett, a miből következik, hogy Bács-Bodrog vármegyében ez időben bizonyára voltak lutheránusok, mert a mostani Bácska felső része az akkor önálló Bodrog vármegyét alkotta. Ha tehát egész Magyarországon mindenütt voltak lutheránusok, bizonyára voltak Bács-Bodrog vármegyében is. Más kérdés az, vajjon egyházilag szervezve voltak-e, mert erről felvilágosítást sehol sem találunk. Azonban, ha voltak is, később innen alkalmasint egészen eltüntek, mert hiszen már a reformáczió első éveiben, a mohácsi vész után (1526), Perényi Péter Bács-Bodrog vármegyei birtokát elvesztette; majd a törökök annyira elpusztították a vármegyét, hogy nagy kiterjedése mellett is annyira néptelen volt, hogy a róm. katholikusoknak is csak tizenkét plébániájuk volt itt. Történelmileg tehát alig valószínű, hogy a II. Lajos uralkodásától Mária Terézia uralkodásáig terjedő korszakban Bács-Bodrog vármegyében nagyobb számú és egyházilag szervezett lutheránusok lettek volna.
