Borovszky (Adamóczi és Vittenczi vagy Vitéznyei).
Borovszky (Adamóczi és Vittenczi vagy Vitéznyei).
BOROVSZKY.
Hagyomány szerint lengyel eredetű család. Ősei a XVI. században költöztek be Lengyelországból s első ízben Trencsén vármegyében tűnnek fel. 1560-ban szerepelnek B. Tamás, Pál és Szaniszló, a kiket ebben az évben iktatott be a nyitrai káptalan a ledniczei uradalomhoz tartozott trencsénvármegyei Vieszka faluban levő rész és nemesi kuria birtokába, melyet nekik I. Ferdinánd király beleegyezésével Podmaniczky Rafael adományozott. Ezeknek utódai közül kimagaslott Kristóf, a ki 1584-ben császári királyi tanácsos volt és e minőségben szerzett érdemeiért bárói rangot nyert. A család azután a Trencsén vármegyei Adamóczon, Kisbáróczon, Ratnóczon, Tepliczen és Zábláton is birtokos lett. A XVII. század elején B. György a nyitravármegyei Vittenczen szerzett birtokokat s ide költözvén át, megalapította a Vittenczi vagy Vitéznyei ágat. Sokat pereskedett a Telkessyekkel, Thurzó Ferenczczel, Pálffy Tamással és Krusith Jánossal. 1733-ban Trencsén vármegye a nemesi vizsgálatok alkalmával B. Jánosnak, Gáspár fia, Lászlónak és egy másik Jánosnak, valamint Pálnak nemességét ősi jogon igazolta. Ez időtájt Nagy-Sarlón is birtokosok voltak. A család egyik ága idővel Pozsony és innen Esztergom vármegyébe költözött át, másik ága a XIX. század elején leszakadt Bács-Bodrog vármegyébe. Ez ág sarja Mihály, liliomosi ág. ev. lelkész († 1831.) és Sámuel pinczédi ág. ev, lelkész. († 1860). Az utóbbinak négy fia tevékeny részt vett a szabadságharczban. Pál († 1891) mérnök, kinek fia B. Samu dr. a Magyar Történelmí Társulat titkára és a Magyar Tudamányos Akadémia tagja. B. Rezső dr. jelenleg Szentfülöpön községi orvos. Ferencz Cservonkán lakik.
