Czobor (Czobor-Szent-Mihályi gróf).
Czobor (Czobor-Szent-Mihályi gróf).
CZOBOR.
A XIV. század közepén tűnik fel. Ősi fészke az egykori Bodrog vármegyében fekvő Czoborszentmihály (ma Zombor). A család a XV. században emelkedik, tagjai a legmagasabb méltóságokat töltik be. Mihály 1458-ban a budai vár kapitánya. Fia Imre 1490-ben a Csallóközben várat kezdett építeni. 1497-ben és 1503-ban II. Ulászló követségbe küldte. Márton (1483–1505) Bodrog vármegye főispánja és II. Ulászló alatt főkamarásmester. Imre (1567 5781600) nádori itélőmester. Pált és Imrét 1550-ben bárói, Bálintot 1652-ben grófi rangra emelték. Márk tábornok 1715–23-ig főajtónállómester. Ő volt az egyedüli, a ki a mohácsi vész előtti birtokosok közül, a török hódoltság megszűntével újra hozzájuthatott birtokai egy részéhez. 1727-ben visszaszerezte a bajai uradalmat, 1721-től 1728-ban bekövetkezett haláláig Bodrog vármegye főispáni tisztét viselte. Fia József, családjának utolsó fisarja († 1771), a ki könnyelmű költekezéseiröl volt híres; előbb bérbe adta birtokait, majd 1747-ben az egész bajai uradalmat eladta br. Vayay Lászlónak és Orczy Lőrincznek.
Czímer: (Ősi) kékben, aranyleveles koronából kiemellyedő három fehér strucztoll felett, szarvaival felfelé álló ezüst holdsarló és afelett hatágú arany csillag. Sisakdísz: két strucztoll között kinövő természetes színű gólya, csőrében halat tartva.
