Jeszenszky (Kisjeszeni és Megyefalvai).
Jeszenszky (Kisjeszeni és Megyefalvai).
Őse Paulovics Miklós volt, ki Jámbor Ádámmal együtt a Turócz vármegyében fekvő Kisjeszen helység felét nyerte 1521-ben II. Lajos királytól adományképen. Maradékai erről írták nevüket. Ennek utóda, János, Turócz vármegyéből Baranyába költözött. 1756-ban a Megyefalvai előnevet nyerte adományul. János (1748–1765) fiai Emánuel (Emánuel utódai közül III. Ferencz Baranyamegyének 30 éven át alispánja, IV. Ferencz országgyűlési képviselő.) (1749–1805) és Antal ágát két fővonalban terjesztették odább. Antal (1774–1812) főszolgabíró és országgyűlési követ; ágából Gyula, 1848–49-iki honvédszázados, elesett a kátyi ütközetben. József 1861-ben főszolgabíró. Zoltán a magyar nemes testőrségnél szolgált, 1848-ban a honvédséghez lépett át és a szabadságharczot végigküzdötte. Lehel 1848–49-ben a császár-huszároknál szolgált. Géza 1848–49-ben nemzetőr. József fiai közül Aladár kir. járásbíró, Gyula főszolgabíró, Béla Temerinben lakik, Kálmán főszámvevő. Tivadar Ibafán földbirtokos.
Czímer: kékben, zöld alapon vörösruhás, sárgaöves és csizmás, süveges férfi, jobbjával baltát emel, baljával szarvánál fogva tart egy dámvadat. Sisakdísz: a pajzsbeli férfi növekvően. Takarók: kék-arany–veres-ezüst.
