Latinovits (Borsodi és Katymári).
Latinovits (Borsodi és Katymári).
LATINOVITS.
A család eredeti neve Latanovicz, e néven kapták István és Dániel 1719 szeptember 23-án a nemességet. 1725–26-ban megszerezvén Borsod és Legyen pusztákat, 1747 október 30-án Péter és atyafiai adományt és előnevet szereztek. A nemességszerző Dániel fia Péter, Bács vármegye alispánja és kir. tanácsos. Második feleségétől, báró Bernyákovics Annától született fiai, János és József, megszerezték Katymárt, a melyre 1801 június 12-én királyi adományt nyertek és egyben előnevül kapták azt. János, a Szent István-rend vitéze, a helytartótanácsnál szolgált († 1823 február 21). Józsefnek utódai nem maradtak. A család őse Tádé, a kinek fiai a nemességszerző István és Dániel, kik a ma virágzó két főágat alapították. István ágát Benjámin Dánielét fia Péter († 1779) folytatta. Ez utóbbinak fiai közül István (1740, † 1789) és János († 1823) a család emez ágát két vonalban terjesztették tovább. A család tagjai leginkább megyei hivatalokat viseltek. Közülük nevezetesebb szerepet játszottak a következők: Lajos (szül. 1805, 589† 1869 április 20) az 1848–49-iki országgyűlésen Bács-Bodrog vármegye követe. Fiai I. Ödön (szül. 1828, † 1863 június 22) cs. kir. kamarás, dzsidásezredes és III. Albin (szül. 1830) cs. kir. kamarás. János főszolgabíró volt a vármegyében. Fia II. Illés (szül. 1821 október 20, † 1886 márczius 29) cs. kir, huszárfőhadnagy. Ennek fiai Ernő (szül. 1854) volt országgyűlési képviselő, Pál (szül. 1856 okt. 9) Bács-Bodrog vármegye ny. főispánja és Géza (szül. 1863 február) volt országgyűlési képviselő. Benjamin († 1872) Bács-Bodrog vármegye főjegyzője. Fia Móricz (szül, 1806, † 1868 február 26) Bács-Bodrog vármegye szolgabírája és követe.
Czímer: kék pajzsban, zöld mezőn kétfarkú, arany oroszlán, első lábaival kétnyelvű, veres lobogós, veres nyelű lándzsát tart. Sisakdísz: szemközt fordult veresnadrágos, pánczélos, három strucztollas, nyíltsisakos, jobbjában török fejet tartó vitéz növekvően. Takarók: kék-arany–veres-ezüst.
