Paukovich. (Senkviczi).
Paukovich. (Senkviczi).
PAUKOVICH.
Horvátországtól származó család, mely 1550-ben a pozsonymegyei Nagysenkviczen telepedett le, a hol Mátyás és neje Várday Erzsébet és gyermekei; János és Klára, 1684-ben Lipót királytól nemességújító czímerlevelet kaptak, melyet még ugyanez évben a Galántán megtartott közgyűlésen hirdettek ki. A család később Gömörben is elterjedt és a XVIII. század elején került Bajára. Tagjai közül a nemeslevélben szereplő János fia, I. Márton került a Bácskába, ki azután bajai bíró lett és ő terjesztette tovább a család bácskai ágát, míg a gömöri ág kihalt. Ennek tagjai közül II László († 1756) gömöri perceptor. – II. Pál 1755-ben tömörben plébános. – János 1765. előtt gömöri főszolgabíró. – István, 1757-ben vármegyei esküdt. – I. András gömöri főjegyző, majd főügyész (1764–1770). – III. László gömöri főszolgabíró. – II. András (sz. 1765) gömöri főszolgabíró, majd kir. táblai bíró és kir. tanácsos. – Ferencz († 1847) gömöri főszolgabíró és főperceptor. – A bácskai ágból: Márton fia, Miklós, 1746-ban Baja város bírája. – II. Márton (sz. 1772) több vármegye táblabírája, kir. kincstári ügyész. – Máté (sz. 1778) az 1806–9-iki nemesi felkelésben tűnt ki. – János (sz. 1791) Baja város kapitánya, majd bírája. – Ernő, (sz. 1819) bajai földbirtokos, ennek fia, Ottó, jelenleg ny. kir, táblai bíró, kinek fia, Ernő, óbecsei birtokos.
Czímer: kékben, felül egy hatágú arany csillag, alul balrafordult, ezüst holdsarlótól kísért, veres pólya, abban egy arany ormú, fehér szikla felé ugró, kétfarkú arany oroszlán, jobbjában arany passziókeresztet tartva. Sisakdísz: felemelt jobb lábában követ tartó daru. Takarók: kék-arany–veres-ezüst.
