Széchenyi (Sárvári és Felsővidéki gróf).
Széchenyi (Sárvári és Felsővidéki gróf).
SZÉCHENYI.
Régi család, melynek a leszármazása Mihály (1550 körül veszprémi várparancsnoktól szakadatlan. A család hatalmának alapját Sz. György (szül. 1592, † 1695 február 18) pécsi, veszprémi és győri püspök, majd kalocsai és esztergomi érsek vetette meg. Megszerezte sok más birtokkal együtt a sárvári és volt Nádasdy uradalmat, honnan a család előnevét kapta. A család kiválóbb tagjai a következők: György (szül. 1656), 1696-ban Egervár, Pölöske és Szentgyörgy örökös várkapitánya czímet, 1697 márczius 30-án pedig nejétől, Mórócz Ilonától született Zsigmond, Juliánna és Judit gyermekeivel együtt, grófi rangot nyert. Ferencz (szül. 1754 április 29, † 1820 deczember 13), a M. Nemz. Múzeum megalapítója, három fia számára a segesdi (Somogy), Iványi (Sopron) és a pölöskei (Zala) uradalmakból három hitbizományt alakított. István (szül. 1791. szeptember 21., † 1860. április 8.) a legnagyobb magyar, ki Magyarország újjászervezésében vezérszerepet játszott. Sz. Emil, Sopron vármegye volt főispánja neje Hunyady Mária grófnő után Bogyánban és Vajszkán birtokos. Gyermekei: Alajos, Pál-Imre, Erzsébet-Henriette, Mária-Henriette és Margit.
Czímer: Négyelt pajzs, koronás kerek szívpajzszsal. Ebben arany mezőbon, zöld halmon álló, kiterjesztett szárnyú, fehér galamb, veres csőrében zöld koszorút tart. Nagy pajzs: I. és IV. veres mezőben, zöld hármas halom középsőjéből kiemelkedő kettős kereszt. II. és III. kék mezőben koronás zöld halom fölött, az udvar jobb felső sarkából kinövő, arany nap felé röpülő, természetes színű sas. Sisak nincs. A pajzsot grófi korona alatt aranybíborpalást fogja be. Jelmondat: Si Deus pro nobis quis contra nos.
