Wesselényi (Hadadi báró).
Wesselényi (Hadadi báró).
A család Nógrád vármegyéből ered. A XVI. század elején Erdélybe költözött. Miklós (szül. 1504, † 1584 márczius 10), Erdély ítélőmestere, adományul nyerte a gyekei uradalmat, melyről a család egyik ágát nevezték. Testvére, Ferencz, Báthory Istvántól az előnevet adó hadadi uradalmat kapta adományul; 1582-ben bárói rangra emelték „Hadadi szabad báró” czímmel; 1590 április 7-én Lengyelországban honfiúsították. Ennek unokája II. Ferencz († 1667), 1655-től nádor, aranygyapjas vitéz és v. b. t. tanácsos. 1646-ban „Murányi örökös gróf” czímet nyert. Ez az ág kihalt. Ferencz kincstartó Pál nevű fiától származik a bárói nemzedék. István († 1734 április 28), v. b. t. tanácsos és Erdély kormányzója; báróságát a XVIII. század elején megerősítették. Ferencz 1652-ben Bácsfeketehegy, Radanova (Bácskeresztúr határában), Kishegyes, Kula, Kétvillapuszta (Óbecse körül), Ószivácz és Szentfülöp, 1656-ban Körtés, 1658-ban Borota (Rém körül) helyégekben birtokos. Ádámot 1655-ben iktatták be Bácsfeketehegy, Bácsordas, Boldogaszzonyfalva, Cservenka, Kishegyes, Alpár, Kala, Acsa, Nádalja, Ókér, Óverbász, Szeghegy és Szentfülöp birtokába.
