Római sánczok.

Teljes szövegű keresés

Római sánczok.
A rómaiaknak a jazygokkal való s mintegy négy századon keresztül folytatott csatározásaival összefüggőnek látszanak az ú. n. „római sánczok”. E szembeötlő, nagyarányú földművek régóta ismeretesek ugyan, de keletkezésük és rendeltetésük felől a vélemények nagyon is elágazók. A római írók feljegyzéseiben Ammianus Marcellinusnál (XVII. 13.) találunk egy adatot, midőn megemlíti, hogy a II. Constantius császár 359-ben meg akarván békíteni a limigaut szarmatákat, egy sánczra állt (stansque in aggere celziore) s onnan beszélt hozzájuk. Frőhlich szerint (Arch. Ért. 1887.309.) a limigaut szarmaták a Tiszatorkolattól éjszaknyugat felé eső mocsaras vidéken tanyáztak; tehát itt a nagy római sánczról lehet csak szó, mely éppen befoglalja azt a területet, hova tanyáik tehetők s a mely sánczot Frőhlich egyenesen az ő művöknek tartja.
Az ú. n. „római sáncz” Apatinnál kezdődik. Elhalad Bácsszentiván és Doroszló mellett és Militicsnél a gombosi földvárban végződik. Azon túl már ellaposodik. A jelzett rész elég magas és mindkét oldalán árokkal van ellátva. Irányában gyors görbületei vannak. További vonala a Ferencz József-csatorna kölpényi része mellett, az Obrodovó-dűlőben kezdődik és elhalad Kiszács, Tiszaistvánfalva és Boldogasszonyfalva mellett; Csurognál végződik. Ez a sáncz alacsonyabb a nyugati résznél, vonulata azonban megegyez és sok görbülete van. A sáncz keleti része a Boldogasszonyfalva és a Csurog melletti részszel párhúzamosan indul, de ettől nyugatra, a Jegricska-haránál és Nádalja és Bácsföldvár között elhaladva, éjszaknak tart. Végre Óbecse és Péterréve határában elhúzódva, a Csik-ér táján nyoma vész. E sánczokat a katonai térkép „Kis római sánczok”-nak nevezi. Vonulata egyenes; hajlása kimért.
Az ú. n. „nagy római sáncz” Újvidéknél, az újvidék-zsablyai úton levő Vaskapu nevű helytől éjszakra két km-re kezdődik és Boldogasszonyfalva és Csurog határán át, Bácsföldvár felé húzódik és a Boronyi-baránál végződik. A sánci egyenes irányában csak két helyen törik meg. Szélessége és magassága tetemesebb, mint a kis római sánczok. A földmű több helyen át van vágva.
Ma már három újabb sánczvonalat konstatálhatunk. Az egyik rövidke vonal Ósóvé határában, a „kis római sáncz”-tól éjszakra és a községtől délre van. A neve szintén „római sáncz”. A másik Apatintól húzódik halmon-völgyön át Szond irányában, az ú. n. „kis római sánczok”-kal párhúzamosan. Neve: „kis sáncz”. A harmadik, mely a Telecska alján Nemesmiliticstől Csonoplya és Kerény határán át Kissztapár felé, majdnem Cservenkáig fut.
Ezeken felül Rómer Flóris még egy sánezot említ, a mely Baja–Rém–Jánoshalma határán húzódik át. Ez az ú. n. „Ördögárok”. Egy másik vonalat Bátmonostor és Madaras irányában is ismerünk.
Az Apatintól Óbecse és Péterréve határáig húzódó vonalat Marsigli határozottan római védműnek tartja. Ezt a véleményt Wagner és Schönwisner is osztja. Katona azonban a római eredetet kétségbe vonja. Később Rómer is Katona véleményéhez csatlakozott. Rómer szerint a sánczok vizek elleni töltések vagy pedig az ú. n. „avar gyűrűk” lehettek. Ez utóbbit Ortvay is valószínűnek tartja. Rohonyi ezekkel szemben is fenntartja a római eredetre vonatkozó véleményét és azt hiszi, hogy a sánczok határvonalak (limes) lehettek. Dudás Gyula a szarmata-jazyg eredet mellett tör lándzsát. A sánczok eredetének kérdésébe Frőhlich is beleszólt. Közvetetlenül szerzett tapasztalatai nyomán megírt tanúlmányában megdöntötte azt a feltevést, mintha a sáncz útvonal vagy töltés lett volna. Egyben 12megczáfolta a római eredetre vonatkozó kombinácziókat is. Frőhlich a bácskai nagyobb sánczot valamely népvándorláskori germán népnek, a kisebb sáncz építését pedig a rómaiak idejében itt lakott szarmatajazygoknak tulajdonítja. Az utóbbi időkben Cziráky Gyula foglalkozott behatóbban a sánczokkal. Be is utazta azokat. Tapasztalatai újabb világításba helyezik e földműveket; felfedezéseivel pedig figyelemreméltó érveket vetett a kérdés körül folytatott kétévszázados vitába.
Az apatini határban u. i. két egymással párhúzamosan futó sánczvonal van. Az egyik Apatin felső részétől a militicsi Mosztongáig megy s mindkét oldalán árok van. A másik Apatin déli sarkától, a Duna mellékágától kiindúlva, csaknem 5 km. hosszúságban a „Zigeuner-Heide” nevű szőlők nyugati sarkán átvágva, a „Szontaer-Moraszt”-nál végződik. Mellette csak egy árok van, a déli oldalon. Ugyanilyen egyárkos sánczvonal az is, mely Gombostól, helyesebben Militicstől a tiszai oldalon levő Csurogig húzódik; sőt ugyanilyen az is, mely Csurogtól a Ferencz-csatornáig s ettől Péterrévéig felmegy.
Közös sajátságuk e vonalaknak az, hogy különböző távolságokban átvágások, átjárók vannak rajtuk nagy számban. Némely átvágásnál, a sáncz éjszaki, illetőleg nyugati, de mindig belső oldalán egy-egy árkos, 12–15 m. átmérőjű kis körsáncz látható. A kétárkos vonal mellett, a bácsszentiváni határ kamarai erdőföldjén, ama ponttól, a hol a vasút a sáncz-vonalat átmetszi, 200–300 lépésnyire nyugatnak, továbbá a doroszlói és a gombosi határban is vannak ilyen egy árokkal körített kis erődítmények. Másik sajátságuk e vonalaknak az, hogy többhelyen köralakú földvárakkal vannak összeköttetésben olyan formán, mintha egyik a másikért épült volna. Kívül árokkal vannak övezve. Ilyenek: az apatiniak, a gombosi és a szondi is.
Cziráky ismertette legelőbb az apatini egyárkos és a Nemesmilitics, Csonoplya, Kerény, Kissztapár és Cservenka irányában húzódó másik új vonalat. Felfedezéseinek az ad különös érdekességet, hogy e sánczok szerkezetükben hasonlítanak az Apatin–Csurog között elterülő vonalhoz, s azzal párhuzamos irányúak. Cziráky az egy árokkal bíró, egymással megegyező vonalakat, t. i. az apatini alsó, Gombos és Csurog között fekvő és az ettől felfelé a Tisza mellett vonuló szakaszt együvé tartózónak mondja. Ott, a hol víz állta útját, ott nem építették ki. Ezt látjuk Gombos és Apatin között; ezt látjuk Boldogasszonyfalva mellett is. Ehhez a vonalhoz tartozik az Apatin-Militics között fekvő kétárkos vonal is. Sejtteti továbbá, hogy a nemesmilitics-cservenkai vonal vagy a Ferencz-csatornától Péterrévéig terjedő szakasz tartozéka, vagy az előbbinél beljebb fekvő körsáncznak a darabja. Ez esetben a tiszai sánczok mind az Apatin-Csurog közötti vonal folytatásai. Frőhlich álláspontjára helyezkedve, megczáfolja a sánczok rendeltetése körül felállított theoriákat, mintha azok útvonalak vagy vízáradás ellen készült gátak lettek volna. Kimutatja, hogy ncm lehettek egyebek, mint a nagyobb terület megvédésére készült, összefüggő stratégiai védőművek.
A sánczmaradványok még ma is azok egykori óriási arányairól tesznek tanúságot. Az Apatin és Szond közötti részen szélességük 25 m. magasságuk pedig 0,8–1 m. között váltakozik. Az árok 10 m. széles s mindenütt a déli oldalon található. Főiránya: K–Ny. A hol elég víz találkozott, ott a sánczok nem voltak kiépítve. Boldogasszonyfalvától keletre pl. a „Mala-bara” pótolta egy darabon a sánczot. Az Apatin–Militics közötti sánczvonalnak mind a két oldalán árok van. Ezt Frőhlich is feljegyezte. Ennek magyarázatát Cziráky a sánczot építő nép védelmi akcziójában véli felfedezni. Párhuzamos körív alakjukból, a sánczok mellett épült földvárak szerkezetéből és e földvárak belsejében található régibb középkori edénycserepekből, valamint a „római sáncz” kanyarulatában levő gombosi földvár mellett felkutatott barbárkori temető leleteiből avarkori építménynek tartja.
Az Újvidéktől Bácsföldvárig húzódó sánczok jóval magasabbak; vonulatuk kimértebb, Rómer és Dudás római munkának vélik. E véleménynyel szemben Érdújhelyi – a ki szintén behatóan foglalkozott a sánczok eredetének kérdésével – a barbár eredetet vitatja. Ez utóbbi feltevés a legvalószínűbb. A jövőben folytatandó intenzívebb kutatások révén talán sikerül még ezt a problémát is megoldani.
Bács-Bodrog vármegye sík területe, leszámítván a Tisza és a Duna mellékét, természet-nyújtotta védelmi vonalakban korán megtanította az embert, hogy 13miként védekezzék – habár pillanatokra is – a külső megtámadtatások ellen. A „római sánczok” hatalmas félköre, melynek belső második, s az elsővel párhuzamosan haladó sánczvonalára Cziráky hívta fel a figyelmet, szintén nem tekinthető egyébnek, mint egy nagy területet körülzáró óriási földvárnak. Kisebb-nagyobb földvárakat elszórtan az egész vármegye területén, de különösen annak déli részén, még ma is nagy számban találhatunk. Régente bizonyára több is volt, de az idő vasfoga és a szántó-vető nivelláló vasa, lassan-lassan eltüntette őket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages