Kúnok.

Teljes szövegű keresés

Kúnok.
A kúnok IV. Béla király uralkodása alatt költöztek be hazánkba, de már a tatárjárás alatt pusztítva, rabolva hagyták el az országot. A tatárdúlás uán azonban IV. Béla király ismét visszahívta s a mai Kiskúnságba telepítette őket.
De a kún nép kóbor, vándor természete következtében nem tudott egy helyben megmaradni és a számukra kijelölt szállásokról elköltöztek mindenhova, a hol részükre a letelepedésre alkalmas hely kínálkozott.
A vármegyében számos ilyen kúntelepre találunk, melyek közül egyike a legnevezetesebb és legrégibb kún szállásoknak az, mely a mai Kiskúnhalas környékén alakult és egy kúnszéknek is főhelye volt.
Kún telep volt Csőszapa (Csézapa) is, melyet az 1580–1590. évi defterek Jankószállás néven említenek és mely ncm lehetett más, mint a régebben Jankovácz néven ismeretes mai Jánoshalma.
Egy 1495. évi oklevélben Ivánka-szállás, egy másikban Inka-szállás nevű helység említtetik (Csánki Dezső i. m. II. 197.), mely alkalmasint nem más, mint a Jánoshalmától keletre fekvő Ivánka major. Ettől délre esik Kisszállás, mely, mint a neve mutatja, szintén kún telep, továbbá a tatárjárás után települt és 35hajdan a kúnsághoz tartozott Madaras, mely egy 1337-ben kelt oklevélben Nagykúnmadaras néven szerepel. Innen származott Madarasi Tompa László kún kapitány is, a kit 1370-ben említenek az oklevelek. Tompa puszta, mely Szabadkához tartozik, az 1572. évi összeírás szerint szintén kún szállás. Ugyanez az összeírás Kelebiát (ma puszta Szabadka határában) szintén kún szállásnak mondja. Sok kún telepedett le 1388 táján az óbudai apáczák Vastorok és Adorján falujába (ma mindkettő puszta, a magyarkanizsai határ déli részében), de a kún kapitányok az odatelepedett kúnokat erőszakkal elhurczolták; 1388-ban azonban Zsigmond király elrendelte, hogy a kún kapitányok a vastoroki kúnokat se saját birtokaikra el ne hurczolják, se az odaköltözötteket ne háborgassák. (Iványi István V. 131. Zsilinszky Mihály: Csongrád várm. tört. I. 69.)
Adorján pusztától délre esik Hegyes puszta, melyet a középkorban Kúnhegyesnek neveztek. Kún szállás volt még Zenta, mely Jerney szerint kún szó és puszta földet jelent, továbbá Bulcsuszéke, mely az egykori Szőlősér és Szecsej vidékén feküdt, a régi Bodrog vármegye területéhez tartozott és 1416-ban említtetik. (Csánki Dezső i. m. II. 195.)
A régi Bács vármegyében is említenek az oklevelek 1423-ban egy Kuned, vagy másként Kúntelke nevű helységet (a Krivája-ér mentén, közel a Tiszához) Óbecse alatt. (Orsz. Lev. Dl. 11353.)
Az előkelő kúnok is többen szereztek birtokokat a vármegyében. Így Bács-Aranyos kún nemesek birtokaként szerepel (Fejér IV. 3. 407.) 1280-ban Teprez (Tepremez) nevű kún nemes megveszi a Gyopul (Gyapol) nevű birtokot a régi Bodrog vármegyében. Kún eredetre vall még Parabuty helység, mely egy hasonnevű vezértől származik, a kit V. István király, egy 1266-ban kelt oklevelében comesnek nevez. A névhasonlatosság igazolja, hogy Parabuty comesnek a mai Bács-Bodrog vármegye területén is voltak birtokai. Így Parabuty helységnek vagy alapítója vagy birtokosa volt. Egy 1393-ban kelt oklevél szerint Katymáron is laktak kúnok. (Zichy Okmt. IV. 529. Wenzel i. m. XII. 313.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages