A Csanádhoz tartozott birtokok.
A Csanádhoz tartozott birtokok.
A Tisza balpartján Martonostól kezdve egész Péterrévéig a régi Csanád vármegye terűlt el, mely a Csanád nemzetség ősi birtoka volt. E területen feküdtek Razsán, Szent-Miklós, Csóka, Baromlak, Temerkény, Szanád, Kökényér, Halász, Zentarév, részben még ma is fennálló helységek. A mai Zentával szemben állott Zentarév, a Tisza balpartján, a melyről első ízben, 1247-ben, a Csanád nembeli Pongrácz comes birtokain eszközölt határjárás alkalmával emlékeznek meg az oklevelek. E birtokot Pongrácz comes IV. Béla királytól nyerte adományúl, tőle a Telegdiek örökölték. Később Kis-Zenta néven volt ismeretes. E helység nevével utoljára egy 1495-iki okiratban találkozunk, a mely említést tesz arról, hogy Telegdi András itteni birtokát Bodófalvi Ferencz deáknak elzálogosítá. (Borovszky S. i. m. II. 299.)
Az egykori Csanád vármegye területe azonban nem terjedt a Tisza jobb partjára, csupán Moholt (hajdan 1323–1412. Moharéve néven szerepelt) számítják néha Csanádhoz. E helységet Zsigmond király 1412-ben Telegdi János kérelmére, kinek itt birtokai voltak, Csanádba kebelezte, de már az 1521. évi tizedjegyzékben Csongrád vármegye helységei között szerepel. (Borovszky S. i. m. I. 106.)
