A bácsi országgyűlés. 1518.
A bácsi országgyűlés. 1518.
Ekkor a király 1518 Szent Mihály napjára (szept. 29.) Bácsra országgyűlést hívott össze, a mely egyúttal hadiszemle is lett volna. A tolnai gyűlés végzései értelmében ugyanis az ország főurai, főpapjai és nemesei mind teljes hadifelszereléssel tartoztak volna megjelenni a bácsi országgyűlésen, sőt a nemesség még minden 20 jobbágytelek után egy-egy – legalább lándzsával felfegyverzett – lovast is köteles volt kiállítani. Hogy pedig a király személyesen is megjelenhessen a bácsi országgyűlésen és bandériumát is kiállíthassa, a tolnai gyűlés a nemességre minden jobbágytelek után fizetendő fél forintot vetett ki.
A bácsi országgyűlés azonban a nagy előkészületek ellenére sem felelt meg a várakozásnak. A köznemesség ugyan nagy számban jelent meg, de a király és udvara, valamint a főpapok és főnemesek legnagyobb része távol maradt.
Az országgyűlésen Perényi zsigmond nádor elnökölt, de tulajdonképeni vezetője és irányítója Werbőczy István, a köznemesség bálványozott vezére volt, a ki ekkor nyert megbízatást, hogy a pápához és a lengyel királyhotz menjen követségbe. Kívüle még Szobi Mihály, Werbőczy ipja, Paksi János, Bodó Ferencz, Maczedóniai Miklós, Pogány Zsigmond, Perneszi Miklós, Ártándi Pál, Glésán Miklós, Kenderesi Mihály Fajszi János, Csányi Balázs, Túróczi Miklós, Kutassy Lukács, Dereencsényi György, Amádé István és Sittkei György vittek előkelő szerepet, a kiket az országgyűlés beválasztott a királyi tanácsba.
A rendek a bácsi országgyűlésen 44 czikkelyből álló törvényt alkottak, melyek leginkább a hadügyre és az adózásra vonatkoznak. Több intézkedése között az a czikkely érdekli közelebbről a vármegye történetét, mely elrendeli, hogy az időközben Bács vagy Bodrog vármegyébe kebelezett, de eredetileg Csongrád vármegyéhez tartozó Likasegyház (ma Likas puszta a zentai határban) ismét az anyamegyéhez csatoltassék.
Az országgyűlés különben feltűnő gyorsan elvégezte dolgát, mert már okt. 19-én feloszlott. (Millenn. Tort. IV. 420. Évkönyv XVI. 56. XVII. 77.)
A király megerősítvén a bácsi végzéseket, az ország kormányát az új királyi tanács vette át, a melybe az esztergomi és a kalocsai érsekeket, a pécsi és az erdélyi püspököket, a nádort, az országbírót, az erdélyi vajdát és a temesi főispánt is beválasztották. Az új királyi tanácsnak azonban nem volt elég tekintélye az elhatalmasodott főurakkal szemben, a kik mindúntalan ellene szegültek intézkedéseinek. Működése különben sem tartott sokáig, mert az 1519. évi rákosi országgyűlésen már ismét a főnemesség lett a helyzet ura. (Millenn. Tört. IV. 420–422.)
