Hunyadi háborúi a törökkel.
Hunyadi háborúi a törökkel.
E szomorú helyzetben Hunyadi maga vette kezébe az ország védelmének szervezését. Az 1454-iki hadjárat befejezése után, ugyanez évnek november 29-ére a király tudta nélkül országgyűlést hívott össze Péterváradra (Vásáros-Várad). Midőn László erről értesült, Vitéz János kanczellárt s Kolowrat Jánost küldte követekül e gyűlésre oly czélból, hogy az értekezletet meghiúsítsák. Hogy pedig az országos ügyek vezetése a kezéből ki ne essék, maga is 1455 január 6-ára országgyűlést hirdetett Budára, a melynek tárgya a törökök ellen teendő védelmi intézkedések megvitatása lett volna.
A péterváradi országgyűlésen számos főpap, zászlósúr és köznemes jelent meg, közöttük a nádor, az erdélyi vajda, a kalocsai érsek és a pécsi püspök is és bár az értekezlet deczember közepéig tartott, érdemleges határozatot még sem hozott, úgy hogy ez tulajdonképen csak előkészítője lett a budai országgyűlésnek. (Ragusai Oklt. 566. 1. – Kovachich Suplem. II. 125. Millenn. Tört. IV. 129.)
A Hunyadi-párt és a Czilleiek közötti ellenségeskedések azonban a budai országgyűlés után még jobban kiélesedtek és már-már kitörni készültek, midőn Brankovics követei hírét hozták a törökök újabb hadikészülődéseinek. Ekkor Hunyadi nemeslelküen kibékült ellenségeivel. László azonban most sem fejtett ki nagyobb tevékenységet az országnak a török ellen való megvédelmezésére.
E válságos időben jelent meg hazánkban Capistrano János, Ferencz-rendű szerzetes, a kinek lánglelkű buzgalma és hatalmas szónoki ereje csakhamar 71ezreket és ezreket gyűjtött össze a kereszt jele alatt megindított hadjárathoz. Megjelenése lelkesítőleg és buzdítólag hatott az alsópapságra is, mely szintén óriási buzgalmat fejtett ki a török elleni keresztes hadjárat érdekében. Szekcsői Herczeg Rafael kalocsai érsek már 1456 május 15-én egy Bácsból kelt levelében felhívta Capistranot, hogy jöjjön egyházmegyéjébe, hol a papság már mindenütt előkészítette a talajt a keresztes hadak toborzására.
Bács-Bodrog vármegye czímere, a hajdani bácsi vár főbejáratáról.
A bácsi vár alaprajza és kapuja.
Midőn Hunyadi János május havában az Alföldön tartózkodott, hogy ott hadakat gyűjtsön, Capistranot már Bácsban találta, a ki, – miként egy társának leveléből értesülünk, – ott eredménynyel működött. Bár szónoklatainak hatása alatt nemesek is csatlakoztak keresztes hadaihoz, de e sereg túlnyomó része azért mégis kolduló szerzetesekből, deákokból, kézművesekből és jobbágyokból állott. (Millenn. Tört. IV. 153.) Május vége felé a keresztes hadak zöme Bácsban volt. Carvajal János bíbornok, pápai követ, még május 23-a előtt az assisi-i püspököt küldte Budáról Capistranohoz, a kihez Herczeg Rafael kalocsai érsek május 24-én levelet is intézett, tudatva vele, hogy Hunyadi János Perecskén van s ott óhajt vele találkozni. Június 14-én az assisi-i püspök már Péterváradon volt, hol főleg Nagyvölgyi Mihály titeli prépost fejtett ki nagy tevékenységet. Ekkor a keresztesek nagy része már Vásáros-Váradnál, valamint Titel alatt a dunai révnél táborozott. Ekkor történt, hogy Almási Istvánt, a ki a vámon mindenféle dugárút akart átcsempészni, a keresztesek elfogták s javaitól megfosztották, de Nagyvölgyi Mihály titeli prépost szabadon bocsátotta, a miről Erdődben kelt levelében értesítette Capistranot. (Pettkó Béla: Kapisztrán János levelezése a magyarokkal.)
Ezalatt a török hajóhad Viddinből Nándor-Fehérvár felé indult, hogy ott a várat elzárja és a keresztesek átvonulását a Dunán megakadályozza. Hunyadi János, a ki június 14-én Szalánkeménbe érkezett, e hír hallatára az összes vizijárműveket Budáról, Szegedről és Péterváradról a Titel alatti révhez, illetőleg a Tisza torkolatához rendelte, hol a hajóhaddal állást foglalt, mire a Szalánkeménig előnyomult török hajóhad Zimony felé vitorlázott. (Szentkláray Jenő. A dunai hajóhadak tört. 60.) Hunyadi és Capistrano keresztesei három helyen, Gombosnál, Péterváradnál és Titelnél átkelvén a Dunán, Nándor-Fehérvár felmentésére siettek.
A julius 21-én kivívott nándor-fehérvári diadal azonban Hunyadi János fényes hadipályájának zárójelenete volt. A fényes győzelem hírét csakhamar gyász váltotta fel. Hunyadi a táborban kiütött ragály áldozata lett és Zimonyban augusztus 11-én elhúnyt. Alig néhány hónap múlva követte őt Capistrano János is, a ki rendjének illoki (újlaki) monostorában október 23-án adta vissza lelkét teremtőjének.
