Csongrádi városok.
Csongrádi városok.
Az egykori Csongrád vármegyéhez tartozó területen a következő nevezetesebb helységek voltak a középkorban: Adorján (Felső-Adrián) a mai Magyarkanizsa határához tartozó puszta. Közelében volt a Gyékéntó nevű halastó. (Anjouk. Okmt. III. 211.) Az óbudai apáczák birtoka, kiknek Zsigmond 1406-ban hetivásár tartására adott engedélyt. 1340–41-ben Bodrog, később Csongrád vármegyéhez tartozott. – Györgye (a mai Györgyén puszta) 1462-ben, midőn Mátyás király anyjának adja, mezőváros és egy uradalom középpontja volt. Később Mátyás Székely János vránai perjelnek adományozta. Ennek halála után, 1468-ban, azonban ismét anyjának udvartartására adta. – Révkanizsa (a mai Magyarkanizsa). 1401-ben a Csákiak nyerik adományúl Zsigmond királytól. 1428-ban vámszedő és vásáros helyként szerepel. – Zenta. 1247-ben neve Zyntharew alakban fordúl elő s a Csanád nembeli Kelemenös ispán fiának, Pongrácznak a birtoka. E helység azonban a Tisza balpartján épült. Az ennek átellenében, a Tisza innenső partján keletkezett Zenta falu 1367-ben a budai káptalan birtoka volt. A káptalan azonban a rév- és a vámszabadalmak dolgában Szeged városával gyakran összeütközésbe került, miért azután a káptalan több ízben kísérletet tett, hogy a község részére kiváltságlevelet eszközöljön ki. II. Ulászló király teljesítvén a káptalannak, mint a község földesurának kérelmét, 1506 február 1-én kelt oklevelével Zenta községet városi rangra emelte és annak a következő czímeres pecsétet adományozta: Kerek paizsban Szent Péter két kulcsa, kereszt alakban egymásra téve, ennek mindegyik végénél egy-egy kecsege hal, fejeikkel egymásnak ellentétesen állítva, a kulcsok fölött egy virágzó kalász. A pecsétet e körirattal látta el: Sigillum Civitatis Zyntha. Egyúttal megengedte, hogy a helység a veres pecsétet használhassa, mely csak a városok kiváltsága volt, s felruházta mindama szabadalmakkal, a melyekkel addig a szomszédos Szeged városa bírt. (Bács-Bodrog vármegye egyetemes monographiája I. 99, hol az oklevél szövege magyar fordításban is közölve van. Csánki Dezső i. m. I. 678. Zsilinszky Mihály i. m. I. 87. 145. Évkönyv VI. 188.) Zentán ekkor már több iparos tartózkodott. A budai káptalan 1513 május 15-én a Zentai csizmadia-czéhet a szegedi csizmadiák szabályaival ruházta fel, továbbá megengedte, hogy a zentai szabóczéh a szegedi szabók szabadalmaival és kedvezményeivel élhessen. (Tört. Tár XII. 78–79.) A lakosság főfoglalkozása első sorban a földmívelés és az állattenyésztés volt.
