A törökök vereségei.
A törökök vereségei.
Mikor a szultán Perzsiával előnyös békét kötött, Konstantinápolyban a harczias párt kerekedett felül, melyet jelentékenyen előmozdított a janicsárok lázadása, a kiknek a harcz volt a legfőbb érdekük. A mint az 1593. év kora tavaszán megkezdődtek a hadműveletek, Bács-Bodrod vármegyén egy évtizeden át, szinte szünet nélkül vonúltak keresztül a török hadak. De a hadátvonúlásokkal járó pusztításoknál még súlyosabb teherként nehezedett a lakosságba a hadi fuvarozás. A hódoltsági falvakból, az 1592–1606. közötti években 20–30 jobbágy is, hónapokon át távol volt falujából, mely idő alatt természetesen egész 108gazdasága míveletlenül maradt, sőt közprédának volt kitéve és gyakran maga a jobbágy is odaveszett. Ezekben az években azután tömérdek falu pusztúlt el, mint Hódság, a hol 1590-ben még 9 adózó házat írtak össze, Szent-László (1590-ben még 21 adózó házzal) Bodrog város, mely még szintén előfordul az 1590. évi adólajstromban. (Iványi István i. m.)
Az 1593. évi hadjárat sikereinek hatása alatt, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem, Rudolf királylyal szövetkezve, csakhamar megkezdte a támadásokat a török hódoltsági részek ellen. A fejedelem az 1594–95. években szerbekből, bunyeváczokból, hajdúkból guerilla-csapatokat szervezett, melyek betörtek a déli dunamelléki hódoltsági részekbe, a hol évtizedek óta nem járt ellenség és szörnyű pusztítást vittek végbe. (Millenn. Tört. V. 502.) A mezőkeresztesi fényes török győzelem (1596 október 26.) egy időre biztosította ugyan Bács-Bodrog vármegye területét a rablókalandoktól, de alig három év múlva a hajdúk ismét behatoltak Bácskába.
Mivel ugyanis ez időben (1598) Buda és Pest környéke teljesen el volt pusztítva, a törökölt e két várat, valamint a szomszédos erősségeket, Nándorfehérvárról szállított élelemmel és hadiszerekkel akarták ellátni. Pálffy Miklós, a győri hős, hogy a török hajóhad feljövetelét megakadályozza, összegyűjtötte a hajdúkat és naszádosokat. Felhívására az esztergomi, váczi és az érsekújvári hajdúk, mintegy 1200-an csatlakoztak hozzá. Az 1599. év kora tavaszán számuk még néhány százzal megszaporodván, hozzáfogtak vállalatuk keresztülviteléhez. Ekkor Pálffy Miklós maga vette át a sereg vezérletét. Egyrészüket Buda alatt hagyta hátvédűl, egy csapatot Somogy felé küldött portyázó kirándulásra, a harmadik sereggel pedig dél felé vette útját. A hajdúk egyrésze naszádokra szállván, Kalocsa és Baja felé hajózott, míg a többiek, ki gyalog, ki lovon, a part mentén támogatták a naszádosokat.
Pálffy naszádosai Foktő és Uszod tájékán találkoztak a török élelemszállító hajóhaddal, melyet szétvertek. Ez alkalommal gazdag zsákmány került birtokukba. A foktői győzelem után a hajdúk egy része 32 hajón a Dunán lehajózva, egész Titelig jutott, majd onnan Becséig felhajózott, útközben több helyen megállva, kiszállottak s a környéket dúlták és fosztogatták. Egy részük Zombort és Bácsot is felprédálta, sőt Palánkát, akkor Pestnek nevezték, melyet a törökök csak 1593-ban erősítettek meg, bevette és felégette. Mikor bácskai útjokból visszatérve, a zsákmányon megosztoztak, egy-egy hajdúnak 1000 ezüst tallérnál is több jutott. (Szentkláray: i. m. 198 l.)
1602-ben a Rusworm vezérlete alatt álló császári had Pestet megvevén, Budát és annak környékét úgy elpusztította, hogy a budai őrséget ismét Bácskából kellett élelmezni.
Még ki sem heverte a bácskai hódoltság az utolsó portyázások által okozott károkat, midőn 1604-ben a hajdúk ismét megjelentek a vármegye területén és egész Titelig kalandoztak. Ez alkalommal Bács várát is hatalmukba kerítették; de midőn a basa (alighanem a péterváradi) nagyobb haddal ellenük indult, a várat lőporral a levegőbe röpítették s a Dunán átszökve, elmenekültek. (Iványi István, Bács-Bodrog vármegye helynévtára III. 14. lapon egy 1604. szeptember 12-én kelt adatra hivatkozik.)
