A vármegyei élet.
A vármegyei élet.
Bár Bács-Bodrog vármegye önkormányzata ez időben teljesen meg is szűnt, de a vármegyei hatóság azért a mai Bács-Bodrog vármegyének arra a részére terjedt ki, mely akkor Csongrádhoz tartozott. E terület mélyen benyúlt a mai Bács-Bodrog vármegyébe és egész Óbecséig és Pacsérig terjedt. Csongrád vármegye 1542 óta Erdélyhez tartozott, később visszakerült a magyar koronához és 1578 táján Pest, majd 1647-ben Heves vármegyéhez csatolták. Ez időtől kezdve már vannak adatok, melyek a mai Bács-Bodrog vármegye területére vonatkoznak.
Az 1647. évi összeírásban, a Csongrád vármegye területén adózó helységek között Martonos is fel van jegyezve. Csongrád vármegye, mint Hevesnek tartozéka, 1647 óta Szendrőn és Ónódon tartotta közgyűléseit. Egy ily közgyűlésen, 1649 jún. hó 26-án, Szabó István mezővásárhelyi és Lantos Pál szegedi lakosok, Csongrád vármegye küldötteiként is megjelentek és a közgyűléssel közölték a vármegyei községek névjegyzékét, melyből látható, hogy ezekhez akkor több mai Bács-Bodrog vármegyei község is tartozott. Ezek a jegyzékben külön csoportokban vannak elősorolva, eképen: Zenta körül való szerb falvak: Bátka, Füzes, Csejthó Kalocza, Vastorok, Adorján, Földvár, Ludas. Szeged körül való magyar falvak: Martonos, Tápé, Fark, Gyeő, Szövényház, Serkéd, Annjas, Dócz, Tömörkényes puszta, Chyany szerb falu, Szent-Péter, Pusztatelek, Reszki puszta. (Századok 1892. 215–219 és 224. 1.)
