Fráter György tervei és meggyilkolása.
Fráter György tervei és meggyilkolása.
Mióta a vármegye területe teljesen a törökök birtokában volt, azóta kevésbé volt ugyan támadásoknak kitéve, de azért mégis sokat szenvedett a hadátvonulások, valamint az egyes vakmerő végbeli vitézek portyázásai miatt. A török hatalomnak mind nagyobb mértékben való terjeszkedése, az erdélyi államférfiak körében is, mély és nyugtalanító hatást keltett. Maga Fráter György, kinek lelke előtt Magyarország egyesítésének nagy czélja lebegett, 1551-ben Ferdinándhoz közeledett, a kit az egyesítendő ország urául szemelt ki. Fráter György rábeszélésére írta alá Izabella 1551 júl. 19-én a szerződést, mely szerint maga és kiskorú fia nevében, Erdély és a tiszai részek birtokáról lemondott. E szerződés értelmében Fráter György az erdélyi és tiszai várakat, így Becsét is, átadta Ferdinánd király vezérének, Castaldo Jánosnak. A bíboros érsek azonban 101nem tudta nagy terveit megvalósítani, mert kétszínűnek látszó politikája bizalmatlanságot és gyanút keltett Ferdinándban és híveiben, a kik a nagy államférfiút 1551 decz. 17-én meggyilkoltatták. (Szentkláray i. m. 166. – Millen. Tört. V. 313.)
Báthory István (Egykoru krakkói festmény után.)
Szapolyay János. (A „Mausoleum Potentissimorum Regum” metszete után.)
I. Ferdinánd pecsétje.
János Zsigmond. (Az Orsz. Képtárból.)
Szolimán szultán. (Az Orsz. Képtárból.)
Roggendorf. (A bécsi „Heldenbuch”-ból.)
