János király a törökkel szövetkezik.
János király a törökkel szövetkezik.
Ferdinánd király hatalma és sikerei ellenében János király most a töröknél keresett segítséget. Követe, Laszky Jeromos 1527. év végén érkezett Konstantinápolyba, a hol annyit elért, hogy a szultán elismerte János királyt független uralkodónak, sőt 1528-ban némi segélyhadat is bocsátott rendelkezésére. Ez a segédhad 1528. év végén, Mehemed bég belgrádi parancsnok alatt, Péterváradról, Titelen át Makóra vonult, hol a Lengyelországból visszatérő János király a Konstantinápolyból hazaérkező követét fogadta. Mehemed bég 1529. év január havában már ismét Bács-Bodrog vármegyében táborozott seregével, mely Bács várát és Félegyházát árulással hatalmába kerítvén, ezzel a török előtt az út egész Pestig megnyílt. (Millenn. Tört. V. 74.)
96A János királylyal kötött szövetség után Szulejmán 1529-ben harmadízben vezetett hadat hazánkba, de csak nagykésőn, május 10-én indult el Konstantinápolyból. Míg a török sereg nagy lassúsággal közeledett, azalatt a török hajóhad jún. 18-án Erdődnél megtámadta Ferdinánd naszádosait, a kik magyarokból és szerbekből állottak és örökös perpatvarban éltek egymással. Így történt azután, hogy a szerbek elárulták a magyarokat, minek következtében az egész hajóhad a törökök kezébe került.
Szulejmán csak aug. 8-án érkezett Eszék alá, honnan hadával a mohácsi mezőre ment. Közeledtének hírére János király Ó-Becsénél átkelvén a Tiszán, Bodrog várába s onnan Küllődre utazott, hol már várt rá a török hajó, mely őt 300 főnyi kíséretével együtt átszállította a Dunán. Aug. 18-án a mohácsi mezőn találkozott Szulejmánnal, mely alkalommal Frangepán Ferencz érsek, Statileo János erdélyi püspök, Werbőczy István kanczellár és Bajoni Benedek is részt vettek a szultánnal tartott tárgyalásokon. Bécs eredménytelen ostroma után a szultán Óbudára vonult, majd október 25-ike után serege megkezdte az átvonulást a pesti partra, honnan gyors menetben vonult Belgrád felé. November 4-én már Bács vára előtt állott a török sereg s másnap, vagyis nov. 5-én és 6-án, Péterváradnál már megkezdte az átkelést a dunai hídon. (Millenn. Tört. V. 76. Tört. Tár XIII. 210. Szerémi György emlékiratai. Veráncz munkái II. 30.)
A törökök kivonulásával Bács-Bodrog vármegye ismét János király birtokába került; csupán Titel, melyről János király egy 1527 márczius 5-én kelt levelében írja, hogy török őrséggel volt megrakva, Bánmonostor és Bács vára volt török kézben. Bodrog várának, mely megmaradt Szapolyai János birtokában, ez időtájt Martonosi Pestyéni Gergely volt a kapitánya, a ki a várost helyreállíttatta és kibővítette.
Pestyéni emlékét veres márványtábla őrzi, mely valamikor a bodrogi vár falába volt illesztve, s a bodrogmonostorszegi ásatások alkalmával, 1898-ban, a Sziga szigeten került napfényre; most a vármegyei muzeumban van. A feliratot, melynek körülbelül egy harmada hiányzik, Varjú Elemér a következőképen egészíti ki:
COMES GREGORIUS PESTYENY
DE MARTHONOS SERENISS (IMI)
JOHANNIS REGIS HUNGARIAE ET (CETERA)
INDEX CURIAE OMNIS FORTUNAE
REGNATORIS ILLIUS COMES
ASSIDUUS AC OBSESSIONIS
CASTRI TEMPORE CAPETANEUS
. . . . . . . EXSTRUXIT M. D. XXXII.
DE MARTHONOS SERENISS (IMI)
JOHANNIS REGIS HUNGARIAE ET (CETERA)
INDEX CURIAE OMNIS FORTUNAE
REGNATORIS ILLIUS COMES
ASSIDUUS AC OBSESSIONIS
CASTRI TEMPORE CAPETANEUS
. . . . . . . EXSTRUXIT M. D. XXXII.
1530-ban János király a szendrői basához fordult segítségért, a ki szept. havában 25.000 embert küldött Magyarországba. E sereg a Ferdinánd által elfoglalt országrészt pusztítva, 50.000 rabot hajtott Belgrád felé. Midőn Rogendorf 1531-ben Budát ostromolta, a török naszádosok Belgrádból a vár védelmére siettek, majd onnan visszatérve, végigrabolták a partmenti helységeket. Az 1532. évi hadjárat a Dunán túl folyt le, és így ebben az évben a vármegye megmenekült a pusztítástól.
