Kara Musztafa.
Kara Musztafa.
Midőn 1682-ben Thököly Imrét, a felkelők vezérét, a ki ebben az évben ismét megkezdte támadásait a császári hadak ellen, a portán elismerték Magyarország fejedelmének, Kara Musztafa, az új nagyvezér, már évek óta készült a háborúra. 275.000 emberből álló, aránylag óriási hadával, melynek azonban csak kisebb része volt hivatásos katona, 1683 május 31-én érkezett az eszéki síkra, hogy Bécs megvívására vezesse seregét. A nagyvezér az eszéki táborában várta be Thököly Imrét, a ki 500 főnyi kiséretével a bácskai hódoltságon átvonulva, Valkóvárral (Vukovár) szemben kelt át a Dunán, hol már várta a törökök 118fényes küldöttsége, mely őt fejedelmi pompával fogadta s a nagyvezér táborába kisérte. Thököly június 10-én találkozott a nagyvezérrel és ekkor közölték vele a megindítandó hadjárat tervét.
Az eszéki összejövetel alkalmával a nagyvezér meghagyta Thökölynek, hogy mialatt a török fősereg a Duna jobb partján működik, ő a balparton igyekezzék Bécs alá jutni, mely czélból a nagyvezér egy kisebb hadat bocsátott rendelkezésére, Huszein basa, az újonnan kinevezett egri bejlerbej és Gure bej vezérlete alatt, mely csakhamar útnak indúlt, s átkelvén a Dunán, a bácskai hódoltságon át, Eger felé vette útját.
Kara Musztafa intézkedései azonban nem igen tetszettek Thökölynek, de parancsának nem akarván ellenszegülni, azon az úton, a melyen jött, csakhamar visszafordult s a hódoltságon át Kassa felé vonult. Június 29-én már Sárospatakon keltezi egyik levelét. (Magyar Tört. Emlékek XXIV. 4. 1. Thaly Kálmán: Az 1683-ik évi táborozás történetéhez. – Histoire d’Emeric Comte de Tekeli. Cologne, 1693-ik évi kiadás, 107.)
