Magyar hivatalnokok.
Magyar hivatalnokok.
Ezzel az önkényuralom sorsa eldőlt. Habár a nemzet legnagyobb része, Deák Ferencz példája után indulva, már az önkényuralom kezdetén a szenvedőleges 237ellentállás terére lépett, mégsem csekély azoknak a száma, kik az elnyoma- tás éveiben is hivatalt vállaltak. A hivatalnoki kar, mint már említettük, legnagyobb részben a csehek és a németek sorából került ki; a hivatalfőnökök leginkább áthelyezett osztrák hivatalnokok voltak, de azért a szerbek és a magyarok közül is akadt néhány hivatalfőnök. Az újvidéki kerület főnöke Trnka János helytartósági tanácsos volt, mellette a középpontban, az 1856 és 1859. évi hivatalos tiszti czímtárban csak egy magyar nevű hivatalnokot találunk. Rónay Amadét. A palánkai járási hivatal tisztviselői között is szolgált két magyar: Rudics Sándor és Nagy Mihály. A zombori kerületben a hivatalnoki karban a magyar elem már nagyobb tért foglalt. A kerületi főnök Petrovics Pál ugyan szerb származású volt s szerémségi kereskedőből emelkedett a zombori kerület élére, a hol az ottani úrbéri törvényszék elnöke is volt. Mellette működtek a központban Keresztes Ignácz és Trencsényi András. A zombori kerülethez tartozó járási hivatalokban még az 1848 előtti korszakban szolgált vármegyei tisztviselők, illetőleg ezeknek családtagjai sorából is találunk néhányat. A zombori járási hivatal főnöke Aranyossy Ferencz volt, mellette Drakulics Gábor működött járási segédként. Az apatini járás főnöke Sánta István volt, ki mellett Knézy József és Rácz József szolgáltak. A bajai járás élén Mandics Tivadar, Kulán Velicskovics Tivadar, Zentán Rigyicsky Szvetozár állott. Szabadkán Almási Antunovits Pál volt a polgármester, a kit még Nikolits Izidor előteszjesztésére 1849 november 26-án neveztek ki, s a ki állását az új szervezés alkalmával is megtartotta. Zomborban 1856-ban Lallosevits István volt a polgármester.
A kerületi törvényszék tagjai között is kevés volt a magyar. Az első ideiglenes szervezés Névery Sándor cs. kir. kormánybiztos érdeme, a ki itt jobban megválogatta az embereket, mint a közigazgatásnál, de ép ezért csak nehezen tudott alkalmas bírói testületet összehozni. Az első ideiglenes törvényszék elnöke Piukovics Ágoston, mellette többek között Latinovits Benjamin, Karácsony Lipót, Kardos János, Kuluncsics István, Albrecht József és Macskovics József működtek törvényszéki bírákként. Ezeknek a legnagyobb része azonban csak abban a reményben foglalta el állását, hogy az önkényuralom csak ideig-óráig fog tartani; a végleges szervezés alkalmával meg is váltak állásuktól; Piukovics Ágostont pedig Lugosra helyezték át. A végleges szervezés alkalmával az újvidéki kerületi törvényszék elnöke Zerin József, Zomborban pedig Popovits Márk lett. Az újonan kinevezett bírák közül csak nagyon kevés volt magyar, míg a járásbírák legnagyobb része a megyebeliek közül került ki. Az úrbéri törvényszékek tagjai Újvidéken és Zomborban mind magyarok voltak. Az újvidéki úrbéri törvényszék elnöke Zerin József ugyan idegen származású volt, de a törvényszéki bírák: Marsó Alajos, Dubravay János, Rónay Amadé, mind magyarok voltak. Hasonlóképen Zomborban is, hol a Petrovics Pál elnöklete alatt álló úrbéri törvényszék ülnökei Heinrich Pál, Kovachevich Alajos és Virter Ferencz voltak.
A mily gyűlöletes volt e korszakban a közigazgatás, ép oly elismerést érdemel az igazságszolgáltatás, melynek szervezése körül nagy érdemeket szerzett Simonovits Ignácz, a temesvári főtörvényszék elnöke, a ki nemcsak a legkitűnőbb bírákhoz tartozott, de ritka szervező tehetség is volt.
*
