Társadalmi mozgalmak.

Teljes szövegű keresés

Társadalmi mozgalmak.
A vajdaság az önkényuralom kezdetén nem adott egyesületek alakítására engedélyt, sőt a fennállókat is betiltotta. A szabadkai Olvasókör 1850-től 1856-ig szünetelt, míg Zomborban magánlakásokban volt kénytelen meghúzódni. Sok alázatos folyamodványba került, míg végre a kormány megengedte a társaskörök alakulását. 1856-ban a zombori magyar olvasókörnek 35 tagja volt, 1858-ban, mikor Dévay Imre volt a kör elnöke, a tagok száma nem növekedett. A bajai társaskörök már népesebbek voltak. Az 1836-ban alakult „Olvasó-egylet”-nek, melynek Kardos Dániel volt az elnöke, 1856-ban 94 tagja volt; az 1822-ben alakult „Casino Egylet”-nek pedig 181. Az utóbbinak 1856–58-ban Alföldy István volt az elnöke. Zomborban a szerbeknek is volt „Olvasó körük”, melynek elnöke Athanaczkovics Trifon volt. Ujvidéken 1858-ban csak a polgári lövészegyesület és a görög-keleti lelkészek özvegyeinek és árváinak nyugdíj- és gyámegyesülete állott fenn. Olvasó egyesület alakult Ujverbászon is, elnöke Ráth Ferencz volt. 1858-ban Zomborban és Baján dalegylet alakult, Szabadkán és Baján pedig jótékony nőegyesületek. A bajai nőegylet, melynek elnöke Latinovits Anna volt, 1856-ban 15 tiszteletbeli és 48 rendes tagot számlált.
1858-ban már mindegyre jobban bebizonyosodott, hogy az eddigi rendszerrel nem lehet kormányozni. A Bach-korszak szerencsétlen külpolitikája csakhamar a rendszer teljes bukását vonta maga után. A mint a kormány engedékenyebbé vált, a nemzeti visszahatás, habár még csak nagyon ártatlan alakban, máris megnyilatkozott. Ily ártatlan tüntetésszámba ment, hogy Mukics Ernő, Bíró Antal és Mukics Aurél 1858-ban Szabadkán gyászmisét tartattak Császár Ferencz magyar költőért. Ezt a felső hatóságok politikai tüntetésnek vették, s midőn gróf Coronini kormányzó Szabadkán átutazott, a gyászistentisztelet rendezőit irgalmatlanul lehordta. (Iványi i. m. I. 516.) Ekkor már a városi tanács tagjai sem igen tartottak az önkénytől. Mutatja ezt Szabadka város eljárása is, mely, midőn a községi rendtartás fölötti tanácskozásra Zomborcsevics Vinezét küldte Temesvárra, utasításul adta neki, hogy a szerb vajdaságnak az anyaországba való visszacsatolását és az alkotmány visszaállítását pártolja.
Az olaszországi hadjárat hatása alatt a kormány többé nem akadályozhatta meg a nemzeti ellenhatás nyilvánulását. Midőn 1859 október 27-én az ország Kazinczy Ferencz születésének századik évfordulóját ünnepelte, Szabadka város magyar érzelmű fiai a városi színházban díszelőadást rendeztek, mely alkalommal a Szózat és a Hymnus eléneklése után, Szabó József színtársulata Szigligeti egy színművét és Császár Ferencz „A Kúnok” czímű dalművének a II. felvonását adta elő. A díszelőadást követő lakomán Karvázi Zsigmond és Czorda Bódog a nemzet és irodalmának felvirágzására mondtak pohárköszöntőt. Mukics Ernő pedig egy emlékkönyvet adott ki az ünnepélyről. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szabadkát adakozásra szólította fel, a város 1860 január havában az Akadémia palotájának építésére 5000 forintot szavazott meg, az Akadémia alapjának gyarapítására pedig ugyancsak 5000 forintot adott. Az Akadémia alapjára vármegyeszerte megindult a gyűjtés, de a kormány közegei nem jó szemmel nézték a nemzeti mozgalmakat. Zomborban a fiatalság, mely mindegyre merészebben kezdett megnyilatkozni, élénk összeköttetést tartott fenn az emigráczióval, mely titkos útakon sietett értesíteni az elégületleneket a külföldi eseményekről. A zombori magyar olvasókör volt gyűlhelye az akkori kormány elleneseinek. Szabadka városban is mindegyre élénkebbé vált a hangulat. A városi tanács egy alkalmat sem mulasztott el, hogy hazafias érzületének kifejezést adjon. Az 1860. év Szent István napján Budapesten tartott körmenetben a város küldöttségileg képviseltette magát és ugyanekkor Szabadkán is nagy ünnepségek voltak, melyeket a nemzeti kaszinó és az iparosok köre rendezett. Bigot de St. Quentin gróf, az új polgári és katonai kormányzó, a ki 1860 június havában foglalta el állását, augusztus 26-án keményen megrótta a várost az augusztus 20-án rendezett ünnepségekért s a jövőben nagyobb szigorral fenyegetődzött.
Az erélyes fellépés nem is soká váratott magára. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia alapja javára aláírásokat gyűjtöttek, a kormány elrendelte a gyűjtés lefoglalását. Zbanszky zombori polgármester le is akarta foglalni az egybegyűlt pénzt, de a gyűjtők neszét vették a dolognak s így a kísérlet meghiúsult. 241A gyűjtött pénz lefoglalása azonban csak ürügy volt a további letartóztatásokra. A kormány ugyanis 1860 szeptember havában oly irányú mozgalomnak jött tudomására, melynek czélja lett volna a magyarországi szerbek és oláhok kibékítése és a felkelésnek katonai alapon való szervezése. A turini kormány és a magyar emigráczió, illetőleg annak képviselője, a „nemzeti igazgatóság” között oly egyezség történt, mely szerint Viktor Emanuel király, Ausztria megtámadása esetén, segédhadat küld Magyarországra s addig nem köt békét, míg Magyarország függetlenségét kivívta. Viszont a nemzeti igazgatóság Magyarországon felkelést szervez és légiót alakít, mely hivatva lett volna Magyarország délnyugati részein támadólag fellépni; e czélból volt szükség a szerbek és oláhok megnyerése. (Millen. Tört. X. 606–607.) A bécsi kormány azonban mindezekről idejekorán értesülvén, elrendelte a gyanúsítottak elfogatását. Szeptember közepén elfogták Zomborban Aszt Nándor ügyvédet, Bajmokon Koczik Pált, Baján Fazekas Kristófot és Pap Zsigmondot, Szabadkán Czorda Bódogot és Mandics Márkot, továbbá Latinovits Vinczét, a kiket előbb Szegedre, majd onnan Józsefstadtba szállították. Bár a józsefstadti fogság nem volt szigorú s az elfogottak csakhamar visszanyerték szabadságukat, az elfogatások felháborították az országot, főleg azért, mert az egész dolgot bizonyos titokszerűség vette körül és senki sem tudta, hogy az elfogottak tulajdonképen mi okból vonták magukra az önkény haragját.
Bács-Bodrog vármegye főispánjai.

Széchenyi Pál (1691–1710).

2. Gróf Csáky Imre (1710–1732).

3. Gróf Patachich Gábor Herman (1733–1745).

4. Gróf Csáky Miklós (1747–1751).

5. Gróf Klobusiczky Ferencz. (1751–1769).

6. Gróf Batthyány József (1760–1776).

Gróf Hadik András (1776–1790).

8. Ürményi József (1796–1802).

Báró Podmaniczky József (1802–1823).

Gróf Győry Ferencz (1829–1839).

Báró Rudics József (1839–1848 és 1861. 1864–1867).

Horváth Antal (1848–1849).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages